Nagyszülők és unokák közös balatoni vakáción

Általános iskolásként, nyaranta én is a nagyihoz költöztem, és máig elevenen élnek bennem az élmények, amelyeket ott szereztem. A véget nem érő bandázások a barátokkal, vagy a nagyi finom főztje, köztük az emeletről ledobott szilvás gombóccal, mert még enni is alig volt idő a sok játék mellett.

A nagymamákra napjainkban is komoly szerep hárul, ezért kíváncsiak voltunk, hogy ők hogyan élik meg, az unokákkal közös vakációt.

Három fiú unokájával érkezett Almádiba a budapesti Farkas László és Glacz Lujza. László lányának a fia, a kis Bence Kanadában él, míg a másik két unoka Nagymarosról jött a nagyiékkal a Balatonhoz. A gyerekek általában egy hetet töltenek a nagyszülőknél nyaranta.

– Nekünk azért ez egy nagy kiképzés, de hál’ Istennek mi jó kondiban vagyunk, bírjuk fizikailag és idegileg is. Ha egy jót alszunk, akkor azért rendben vagyunk – összegzi röviden a három aktív fiú unokával együtt töltött hét tapasztalatait a nagymama.

Elmeséli azt is, hogy sok mozgásos programot szerveznek a gyerekeknek, akik már jól ismerik a Balaton környékét. Délelőtt például uszodában voltak, sétálgattak és körülnéztek Almádiban. Korábban jártak a Veszprémi Állatkertben is, ami igazi élmény volt a fiúknak. Kipróbálták mindkét strandot Almádiban, és meglátogatták a nagymama Alsóőrsön élő nővérét is. Ha már itt jártak, természetesen felkeresték a helyi strandot. A fiúk odafigyelnek arra, amit a nagyszülők mondanak, és a három kis külön egyéniség általában betartja a szabályokat, de néha azért nehéz velük közös nevezőre jutni. – Kivesszük a részünket a nyárból, amennyire lehet, meg amekkora igény van rá. Fárasztó természetesen, de nagyon aranyosak a fiúk és szívesen csináljuk – fogalmaz a nagymama.

A nyári szünidőben egy egész hétre vállalja az unokái felügyeletét Mária, aki szintén Budapestről érkezett. Emellett minden hétvégén nála ebédel és néha ott is alszik két unokája: a hatodik osztályos Emma és a negyedikes Kornél. A közös, egyhetes nyaralást már ötödik éve szervezik az alsóörsi strandra, amelyet nagyon kedvelnek. Egy nagyobb baráti társasággal együtt vakációznak itt, mert a nagymama egyébként fél a víztől, ezért kellett egy kis segítség a barátok részéről, főleg amíg kisebbek voltak az unokái. – Muszáj besegíteni, mert ez a két és fél hónap szünet nagyon sok és megerőltető a szülőknek. Én még dolgozom, ezért nekem is be kell osztanom az időmet. Szerintem az unokáim a nyaralást nagyon élvezik, és kell is, hogy egy kicsit elszakadjanak a szülőktől – vélekedik Lányi Mária, aki hozzáfűzi még, hogy azért mindig izgul is, nehogy nála történjen valami a gyerekekkel, mert a felelősség más, mint egy szülő esetében.

– Most már, hogy nagyobbak, el tudom engedni őket, hogy egyedül menjenek sétálni, ilyenkor nekem is jut időm olvasásra. Elég sokat társasjátékozunk is, esténként pedig mindig tartunk egy tíz­pró­bát a baráti kör gyerekeinek, amit az egyik apuka csinál. A gyerekek várják ezt az egy hetet és ahogy nőnek, szerintem egyre jobban szeretnek itt lenni – meséli.

Megtudom azt is, hogy ha jó az idő, akkor természetesen a strandon vannak leginkább. Ha fürdeni nem lehet, akkor pedig autóba ülnek, és felfedezik a környéket. Jártak már Badacsonyban, Tihanyban és a Somlón is.