2019.07.18. 07:00
Veszprém megye hét legszebb természeti csodáját keressük
A megye hét természeti csodáját keressük, olvasóinktól július 27-éig várjuk a szavazatokat. Lapunk következő számaiban bemutatunk olyan természeti kincseket, melyeket olvasóink javasoltak.
A magyar állam tulajdonában lévő terület elsődleges rendeltetése a természetvédelem
Fotó: Molnár Sándor/Napló
Országos, sőt európai ritkaságot rejt az erdő Szentgál község határában. A hűvös, párás klímát igénylő, árnytűrő tiszafa a bükk fafajjal együtt az északi kitettségű erdőkben tenyészik, közvetlenül érintkezve a Séd völgyére dűlő lejtő melegkedvelő, molyhos tölgyes állományaival.
A Szentgáli tiszafás természetvédelmi terület a Déli-Bakonyban, Bándtól délre, Szentgál határában helyezkedik el, a Balogszeg és a Miklóspál-hegy északi és nyugati részén. Az itt élő tiszafa őshonosságát illetően megoszlanak a vélemények. Egyes kutatók az atlantikusabb éghajlatú időkből máig fennmaradt reliktumnak tartják, mások betelepített növénynek.
A telepítés indokaként azt hozzák fel, hogy Szentgál a középkorban királyi vadászfalu volt, lakói nemesi kiváltságokat élveztek, a királynak vaddal adóztak. A vadászat egyik fontos eszköze az íj volt, és a tiszafa sűrű, rugalmas fája kiváló íjalapanyag. A Szentgáli tiszafás Európában a második legnagyobb tiszafaegyedszámmal bír.
Érdekessége, hogy megyénkben jóval a neki megfelelő klímájú magasság alatt él, de a jó vízellátottság, a vékony sziklás talaj és a párás mikroklíma kedvező feltételeket teremt a túléléséhez. A tiszafás 213 hektár kiterjedésű területét az Országos Természetvédelmi Tanács 1951-ben nyilvánította védetté. A magyar állam tulajdonában lévő terület elsődleges rendeltetése a természetvédelem, fő célkitűzés a tiszafának és a tiszafában gazdag növénytársulásoknak a védelme.
A tiszafás kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, az erdőgazdálkodói feladatokat pedig a Verga Veszprémi Erdőgazdasági Zrt. Kabhegyi Erdészete látja el. Napjainkban a tiszafás vadmentesítésén és a tiszafa számára kedvező feltételek megteremtésén dolgoznak a szakemberek az egyedszám növelése érdekében.
A 2015 októberében átadott Májer Antal-kilátó és a 3,9 kilométer hosszú, kilenc állomásból álló tiszafás tanösvény nagyban megnövelte a terület látogatottságát. A kilátó a 489 méter magas Miklós Pál-hegy tetején áll. A fából készült 22,15 méter magas építményből 360 fokos panoráma nyílik a Déli-Bakonyra és a Balaton-felvidékre.