Autizmus: fontos az elfogadás és a megértés

Mi is az autizmus, hogyan definiálhatnánk?

– Ezt az állapotot sokan csak az Esőember című filmből ismerik. Tudni kell róla, hogy világszerte több millió ember életét kíséri végig, és jóval összetettebb, mint ahogy először gondolnánk. A Magyarországon több mint százezer embert érintő állapot eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A kifejezésben a spektrum szó az autizmus számtalan megjelenési formájára utal.

Miben nyilvánul meg az eltérő fejlődésmenet? Mit kell tudnunk az autizmussal élőkről?

– Az autista emberek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint a miénk. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés ráadásul megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvasnak gesztusokból, mimikából, és gyakran nem értik a hasonlatokat, szófordulatokat. Előfordul, hogy egy autista ember olyannyira érzékeny a hangokra, hogy számára a nagyvárosi közlekedés elviselhetetlen. Megeshet az is, hogy a bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés vagy egy kézfogás is kellemetlen lehet. Ugyanakkor vannak olyan autizmussal élők is, akik olyan ízeket is megéreznek, amiket mi nem, vagy olyan részletekre is felfigyelnek, amelyek fölött az átlagos szem elsiklik. Ha beszélget valakivel, megeshet, hogy túl közel hajol a másikhoz, vagy éppen nem néz a másik ember szemébe. Egy autista emberre az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, illetve, hogy őszintén megmondja a véleményét másokról.

Gyógyítható-e az autizmus?

– Mai ismereteink szerint az autizmus nem gyógyítható, a legfontosabb diagnosztikai lehetőség a korai felismerés és szakszerű fejlesztés.

Megfelelő az autisták ellátása hazánkban? A szakszerű fejlesztésről mit lehet tudni?

– Sajnos ma is elsősorban helyrajzi kérdés, hogy milyen az ellátás. Vannak fekete foltok a térképen, ahol elégtelen az érintettek oktatása, gondozása. Reményteljes, hogy a szakemberképzés működik, a törvényi szabályozás megfelelő, ráadásul több civil szervezet is aktívan segít, így ha nem is azonnal, a jövőben várhatóan javul az autizmussal élők helyzete. Az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált felnőttek ellátása sajnos még ingoványosabb terület. Nagyon sok a csodát, gyógyulást ígérő „terápiás” módszer, amelyek kiváló marketinggel rendelkeznek. Sok reménykedő szülő próbálkozik ezekkel a csodaterápiákkal, eredményeket viszont nem tapasztalnak. Ez azért is különösen veszélyes, mert a szülők a felesleges anyagi terhek felvállalása mellett értékes időt is elpazarolhatnak, amit a gyermek valódi fejlesztésére tudnának fordítani.

Mit tanácsol azoknak a szülőknek, akiknek a gyermekük autizmus spektrumzavarral él?

– Nagyon szomorú azt látni, hogy sok szülő belekeseredik ebbe az állapotba. Azt gondolom, nem szégyen azt érezni és kimondaniuk: „nem erről álmodtunk”. Egy ideig normális és természetes reakció tiltakozni. Azonban, ha ez sokáig tart, akkor segítséget kell kérni, hogy ezen túllendüljenek, mert a gyermek jövője múlhat rajta. Mi, az autista gyermekekkel foglalkozó szakemberek tanúsíthatjuk, hogy egy autizmussal élő gyermekkel is csodálatos örömöket lehet megélni.

Mit taníthatnak az autisták a nem autizmussal élőknek?

– Nagyon sok mindent. Az autisták őszinték és tiszták. Mivel pont az a képességük sérült, amivel érzékelni tudják mások szándékait, érzelmeit, így manipulálni sem fogják az embereket. Ez a „hiányosság” sebezhetővé, de egyúttal naivvá, őszintévé is teszi őket. Felemelő látni, ahogy rácsodálkoznak arra a világra, ami számunkra természetes. Alázatra intenek minket, mivel látjuk, mekkora erőfeszítéseket tesznek, hogy megértsék mindazt, ami körülöttük zajlik.

Vajon mi teszünk-e elég erőfeszítést annak érdekében, hogy egyedi világukat egyre jobban megismerjük?

– Nem minden esetben, pedig, ha megismerjük és megértjük őket, szép dolgokat tanulhatunk tőlük. A nyitottságot és tanulási folyamatot hivatott elősegíteni és támogatni a szakmai rendezvényünk is, melyen sok hasznos és gondolatébresztő tapasztalatot osztottunk meg a jelen lévő kollégákkal, érdeklődőkkel. A hallgatóság közt ott voltak intézményünk gyógypedagógusai, az ajkai óvodákból óvónők, veszprémi, ajkai általános iskolákból pedagógusok, és a helyi családsegítő központ munkatársai, főiskolai hallgatók, nyugdíjas kollégák és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa. Az előadások között iskolánk autista tanulói szavaltak. Rendezvényünket két Asperger-szindrómával élő fiatal – Fekete Gy. Viktor és Oravecz Lizanka – előadása zárta. Beszámolóikból a közönség bepillantást nyerhetett az életükbe, mindennapjaikba. Hacsak egy apró információmorzsával is gazdagodtak vendégeink, már hasznosnak érezzük szakmai napunkat.