Célkeresztben a mesterlövészek

A láthatatlan halálosztók, a szellemkatonák nyomába eredtünk a velünk élő történelemben.

A második világháború leghosszabb magyarországi ütközete 1944. decembertől 1945. március 30-ig tartott. Ebben az időszakban három szovjet és két német hadművelet is lezajlott, a Mezőföld, a Sárrét, a Bakony, a Balaton-felvidék és a Marcal-medence körzetében. A szovjetek 465 ezer katonával és 400 harckocsival támadták a Dunántúl északi részét, míg a németek 431 ezer katonával védekeztek és indítottak ellentámadást 900 páncélossal. A szovjet támadások Várpalota, Veszprém és Győr irányában folytatódtak, s áprilisban az utolsó magyarországi helységből is kiverték a német csapatokat. A szovjetek 8500, a németek pedig legkevesebb 12 ezer katonát veszítettek csak a balatoni csatában. Közülük többekkel a tömegesen bevetett mesterlövészek végeztek, a korszak kiválasztott láthatatlan szellemkatonái.

Legendás találatok, mítoszok lengik körül a háborúk mesterlövészeinek teljesítményét. A hadtörténet és az internet őrzi a legjobban célzó katonák bátor tetteit, akikről Frederick Russell Burnham (a búr háborúkban a brit felderítők vezetője volt) azt mondta: a felderítő mesterlövész „félig farkas, félig nyúl”. Lő, eltűnik, élve marad, hogy másnap is lőhessen. Így tett a Kanadai Különleges Erők Irakban harcoló egységének egyik mesterlövésze is. Neki azért nem kellett annyira szednie a lábát, ő tavaly 3450 méterről lőtte le az Iszlám Állam egyik terroristáját, mellyel új találati világrekordot állított fel.

Ám az első és második világháborúban még nem volt olyan fejlett a haditechnika, a fegyvergyártás, hogy ilyen távolságról álmodozzanak a parancsnokok. Sőt, maga a mesterlövészek alkalmazása is gyerekcipőben járt az országban, a balatoni, bakonyi csatákban.

Számvéber Norbert sz. alezredestől, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltségének főlevéltárosától megtudtuk: az Osztrák-Magyar Monarchia haderejében a többi hadviselő államhoz hasonlóan, az állásharcok kialakulása után, 1915 elejétől alkalmaztak távcsöves puskával, karabéllyal vagy kurtállyal felszerelt mesterlövészeket. Ebben a háborúban 1916 végéig nem volt központi kiképzés. Az első 500 távcsöves fegyvert 1915 januárjában rendelte meg a közös Hadügyminisztérium. Az első időszakban sokan (főleg a tisztek) otthonról magukkal hozták távcsöves vadászfegyverüket és azt használták. Majd 1916 végén a hadműveleti területen lévő hadseregek és hadtestek saját mesterlövész-tanfolyamokat indítottak német tananyaggal. Az Osztrák-Magyar Monarchia mesterlövészei általában a 8 mm-es 1895. M Mannlicher ismétlőpuska távcsöves változatát használták. A központi mesterlövészképzés 1917. június 25-én indult Királyhidán. Itt a háború végéig mintegy 4600 mesterlövészt képeztek ki. Ezek közel egynegyede magyarországi tiszt és katona volt.

A fennmaradt adatok szerint 1917. április 18-ig a közös Hadügyminisztérium 11 335 távcsöves fegyvert vett át a hadiipartól. Noha a háború végéig nem sikerült a kitűzött szervezési elveket megvalósítani (1916-tól századonként négy, 1918-tól nyolc mesterlövészt terveztek bevetni), mégis nagy számban harcoltak mesterlövészek, mind a közös, mind pedig a magyar királyi honvéd alakulatokban. Egy példa az eredményekre: a császári és királyi 8. gyalogezred 16 mesterlövésze 1917. január 10-február 4. között 107 orosz katonát lőtt ki igazoltan. A két világháború között a német és a magyar hadvezetés sem folytatta a távcsöves mesterlövészek kiképzését.

A második világháborúban a németek is csak a Szovjetunió megtámadása után, 1942-ben indították újra a mester- lövész-kiképzésüket, mivel a szovjet csapatok tömegesen vetettek be távcsöves fegyverekkel (főleg a 7,62 mm-es 1891/30 M. Mosin-Nagant ismétlőpuskával) ellátott mesterlövészeket. A német mesterlövészek leginkább a 7,92 mm-es Kar. 98 ismétlőkarabélyt alkalmazták. A magyarországi harcokban a német és szovjet csapatok tömegesen vetették be a mesterlövészeket szinte minden terepen. A német 23. páncéloshadosztály mesterlövészei például az alföldi páncéloscsatában 1944. október elején hat nap alatt 76 szovjet és román katonát lőttek ki Komádinál. A beépített területen és a hegyvidéken vívott harcokban, valamint a Dunántúlon, a Bakony és Balaton térségében 1944 decembere és 1945 márciusa között megmerevedett harcvonal mentén fokozottabb volt a mesterlövészek alkalmazása mindkét oldalon. A Magyar Királyi Honvédség a második világháborúban nem folytatott távcsöves mesterlövész-kiképzést.

No, de ki és hogyan lehet ma katonai mesterlövész? Milyen tulajdonságot birtokoljon?

A Honvédelmi Minisztérium kommunikációs osztályától megtudtuk: a Magyar Honvédségnél a mesterlövész-beosztások két kategóriába sorolhatóak: általános és különleges műveleti mesterlövész. Ezen beosztások jelenleg a különleges rendeltetésű és a lövész dandárok alegységeiben (MH 25. Klapka György Lövészdandár – Tata, MH 5. Bocskai István Lövészdandár – Debrecen, MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár – Szolnok) rendszeresítettek. Mesterlövész-beosztásokba bárki jelentkezhet, aki a meghatározott egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tud tenni. Alapvetően fontos, hogy a jelentkező jó lőkészséggel, tájékozódóképességgel és kiváló látással és hallással rendelkezzen. További fontos jellemző a kitartás, a türelem, valamint a döntési képesség.

Aki erre a pályára szeretne lépni, és megfelelt az alapkövetelményeknek, egy egységes alapkiképzési programon kell részt vennie. Csak ezt követően lehet megkezdeni a szakirányú kiképzést. Az általános mesterlövész tekintetében ez legalább nyolchetes intenzív képzést jelent. A kiképzési foglalkozások elméleti (fegyverzettechnikai ismeret, lőelmélet, felderítés, tereptan, műszaki képzés, híradó, egészségügyi képzés) és gyakorlati (különböző típusú lőgyakorlatok, felderítés, harcászati képzés) foglalkozásokból állnak. A különleges műveleti mesterlövész beosztáshoz teljesíteni kell a fent már említett alapképzést, majd az ezt követő szakalapképzést, a kiválasztó képzést és a különleges műveleti alapképzést.

Ha mindezeket sikeresen teljesítette a katona, ezt követően kezdheti meg a különleges műveleti mesterlövészképzést, ami tizenegy hét. A képzést a Magyar Honvédségben rendszeresített minden típusú mesterlövész fegyverrel hajtják végre. A lőgyakorlatok komplexek, tartalmazzák a nappali, éjszakai és szélsőséges időjárási körülmények közötti végrehajtást is. A mesterlövészek legalább párban, de négy-, hat- és akár nyolcfős csoportokban is végezhetik feladataikat. A feladat alapvetően a meghatározott célok felderítése, a magas prioritású, értékelésű célpontok, amely lehet eszköz, személy hatástalanítása, illetve más alegységekkel együttműködve a saját erők biztosítása. Mindkét kategória esetében a képzés záróvizsgával fejeződik be, ahol a jelölteknek a meghatározott értékelési mutatókat kell teljesíteniük.

Ennyi, ami nem titkos a magyar katonai mesterlövészekről. Időnként rendeznek számukra nemzetközi versenyeket, ahol jól szerepelnek rendőr kollégáikkal együtt. Szigorú és kemény akadályokat gyűrnek le. Közben mítoszok keringenek képességeikről, hogyan képesek cérnaszálra fellógatott mozgó tyúktojásokat, fürjtojásokat messziről kilőni. A legjobb hazai mesterlövészek el tudják találni a felfüggesztett cérnát is jelentős távolságból, sőt, akad olyan közöttük, akik élével felé fordított rohamkés pengéjét lőtte el, de úgy, hogy a penge kettéhasította a lövedéket.

A világháborúk után ma a mesterlövészek már nem félig farkasok és félig nyulak.Tökéletesen felkészített, a legmodernebb eszközökkel, fegyverzettel ellátott profi katonák, kötélidegzettel rendelkező harcosok, akik nem csak háborúkat képesek eldönteni, hanem a maguk legendáit is írják. A történelemmel együtt. Láthatatlan lopakodóként.

TÚSZDRÁMA TIZENKÉT LÖVÉSSZEL

A rendőrségi mesterlövészek rendszeres hazai alkalmazása az 1973-as balassagyarmati túszdrámával kezdődött és 1982-ben vett új irányt, amikor indult a komolyabb kiképzésük az akciócsoportoknál, kommandóknál. A magyar kriminalisztika első túszejtésekor egy felfegyverkezett testvérpár a Geisler Eta Középiskolás Leánykollégiumban húsz lányt tartott fogva. A támadók egyikével az akkor kivezényelt katonai és rendőr lövészek végeztek.

Az esetről Hatala Csenge oknyomozó riporter írt Hírzárlat címmel könyvet 2015-ben. Abban megszólal egy lövész is. – Összesen 12 lövész volt váltásokban kivezényelve a helyszínre, Biszku Béla, aki akkor az MSZMP KB titkára volt, utasítására Budapestről is hozattak mesterlövészeket. A kollégiummal szembeni tanácsháza és megyeháza ablakai mögött helyezkedtek el. Az akkori rendszer nem volt felkészülve ilyen helyzetre, politikailag példát is akartak statuálni a fiúkkal. Egyikük még nem volt 18 éves, valamint kiderült, hogy az ötletgazda az idősebbik fiú, ezért azt a parancsot kapták a lövészek, hogy az idősebb túszejtőt ki kell lőni. Ekkorra már tüzeltek is rájuk a kollégiumból. (Furcsa, de nem ő, hanem a fiatalabbik tüzelt.) Az a lövész, akivel beszéltem, éppen hogy megúszta, a fejétől pár centiméterre csapódott be az egyik lövedék. Amikor a fiú megjelent az ablakban, többen lőttek rá. Három találat érte: a jobb kezén, a has jobb oldalán, a mellkasán, a szívénél. Mivel több mesterlövész egyszerre lőtt, a mai napig senki nem tudja, ki ölte meg a túszejtőt – mondta érdeklődésünkre Hatala Csenge.