2024.09.07. 07:00
Nem volt pénz a családanyánál, Veszprém olimpiai bajnoka fizette a számlát
Mindenki elhiheti, nem a tizenöt percnyi hírnév vezérelte, ha más nem, arra ott volt a karrierje, mikor halmozta a dicsőségeket. Kiss Balázs. Vármegyeszékhelyünk olimpiai bajnoka bizonyította, hogy az emberekből nem halt ki a jóindulat, mindenkiben rejtőzik egy derék alak. Ehhez nem kellett más, minthogy minap kifizette egy édesanya és gyermeke éttermi számláját, mert nem volt náluk pénz.
Nem olyan világban élünk, ahol az emberek kiállnak egymásért, elvétve veszik észre, ha másokon segíteni kell. Sokakat képtelenség felrázni az „általános” nemtörődömségből, miután majd’ mindenre közönyösek, elmennek a másik mellett. Ha úgy tetszik, mindenki be van fordulva a saját világába. Ám az egykori kalapácsvető példája mindnyájunknak mintát adhat.
Az egyik veszprémi önkiszolgáló étterem pénztáránál egy hölgy nem tudta kiegyenlíteni a gyermekével elköltendő ételeik ellenértékét, pontosabban, a bankkártyájukat valamiért nem fogadta el a rendszer, a bukszájukban pedig nem volt annyi készpénz. Az intermezzo után szemlesütve, szégyenkezve mentek ki a vendégekkel teli helyiségből, majd kisvártatva a pénztárhoz érkezett a közjátékon először meglepődött sportoló, aki megkérdezte az alkalmazottat, hogy pontosan mi is történt. Aztán gondolkodás nélkül a már a közeli hipermarketnél bandukolt anyuka és gyereke után sietett, és felajánlotta nekik, hogy menjenek vissza az étterembe, ahol ő majd rendezi a cechet. Ott persze mindenki meghatódva szemlélte az eseményeket, amin maga a főszereplő is elérzékenyült. Hovatovább olyan volt az egész, mint egy küldetés.
– Nekem akkor és ott megadatott a lehetőség, hogy segíthessek valakin.
Én is apa vagyok, együttérzek egy váratlan helyzetbe került szülővel.
Talán nincs is annál rosszabb, ha egy anya ilyen méltatlan helyzetbe kerül – árulta el az 1996-os atlantai ötkarikás játékokon diadalmaskodott klasszis, aki két év múlva a budapesti Európa-bajnokságon második lett, de van három magyar bajnoki címe és két Universiade aranyérme is. Hazánkban az év atlétájának háromszor megválasztott, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett veszprémi díszpolgár persze nem azért tett eképpen, hogy a képregények lapjairól ismert szuperhősök képzeletbeli bőrébe bújjon.
– Időnként támogatok alapítványokat, máskor is segítek rászorulókon, ám ez a szituáció más volt: belenézhettem egy kellemetlen szituációba került embertársam szemébe, aki közvetlenül nekem, a „jótevőjének” fejezhette ki a háláját. Arra gondoltam, ha ilyenkor nem segítünk egymásnak, akkor nincs értelme társadalomban élnünk – jegyezte meg a közgazdász diplomával rendelkező hajdani csillag, aki mára elszakadt a sporttól, építési beruházásokkal és uniós pályázatok menedzselésével foglalkozik. Ötvenkét éves vállalkozóként polgári életet él, saját projektjeivel és szeretett családjával foglalkozik, miközben gondosan kerüli a rivaldafényt.
A Dél-Kaliforniai Egyetem egykori diákját nyáron hivatalosan is beiktatták az amerikai egyetemi atlétikai Hírességek Csarnokába, de most azt is bizonyította, hogy tud hatni és tenni másokért, azon kicsi közösség tagjaiért, amiben ő is él.
