2024.10.05. 17:00
Aradi vértanúk: az új kutatási eredményekről is szól Hermann Róbert a MÖI podcastjében (videó)
Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, az utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? A Magyar Összetartozás Intézete (MÖI) multimédiás összeállítással tiszteleg azon honvédtisztek és kevésbé ismert civilek előtt, akik a megtorlás áldozataként nemzeti identitásunk, összetartozás-tudatunk megalapozójává váltak.
Thorma János Aradi vértanúk című festménye
Forrás: Wikipedia
Ahogy az október 6-ai megemlékezéseknek, úgy a megtorlásról szóló történelmi előadásoknak is szabott menetük van, ami érthető, hiszen a korszak forrásai jól feltártak.
A kutatás azonban folyamatos, számos olyan tény rejlik az újabban feltárt adatokban, amelyek csokorba rendezve már alkalmasak arra, hogy átszínezzék a bennünk kialakult, sokszor plakátszerűvé egyszerűsödött képet.
A Magyar Összetartozás Intézete ezeket az újdonságokat, emlékezet- és identitáspolitikai fejleményeket mutatja be összeállításában, amelynek része
- az intézet új podcastepizódja Hermann Róberttel, amelyben a korszak avatott ismerője az elfeledett vértanúkról és az asszonyverető Haynauról beszél; továbbá
- Balázs D. Attila népszerű sorozata, a Látkép új cikke, amely az aradi Szabadság-szobor hányatott sorsáról és jelenéről tudósít; illetve
- a diákoknak szóló, háromszor egyperces edukatív kisfilm az új MCC Plusz alkalmazásban, amely Limpár Péter történész munkája, és amely megtekinthető a YouTube-on is. A kisfilm a Fiumei úti sírkertben emlékezik meg az 1848–49-es szabadságharc mártírjairól – rendhagyó módon nem a kivégzett vértanúkra, hanem azokra összpontosítva, akiket a becsületüktől próbáltak megfosztani.
Háttal a császárnak
A Hermann Róberttel Háttal a császárnak címen készített izgalmas podcastbeszélgetés során szó esik többek között egy kóspallagi parasztember és egy magyar gróf életének és halálának metszéspontjairól, az emlékünnepekről kiszorult magyar és nem magyar mártírjainkról, a szerencséről és a balszerencséről, illetve a bitó alá vezető út szeszélyes kanyarjairól, az Aradon kivégzett tábornokok viszonyáról a magyarsághoz, a magyar nyelvhez és a magyar helyesíráshoz, továbbá egy olyan női kezdeményezésről, amelyben (megint) megelőztük a Nyugatot, csak éppen senki sem tartja ezt számon.
