Rákos mezeje

2021.09.09. 14:37

Középkori országgyűléseink helyszínén családbarát programokkal vár a Királyfeszt

A hagyományőrző fesztivált szeptember 11–12-én rendezik meg a Magyar Patrióták Közössége javaslatára nemzeti emlékhellyé nyilvánított budapesti Királydombon, a középkori magyar országgyűlések helyszínén. Az ingyenes rendezvényen Szalóki Ági, Agócs Gergely és Waszlavik Gazember László is fellép.

Mediaworks-összeállítás

Forrás: Magyar Patrióták Közössége

Hunyadi János országgyűlése nem merülhet feledésbe! – hangzik el a Patrióták által szervezett hagyományőrző forgatag videoklipjében, amellyel a szeptember 11–12-i hétvégén megrendezendő Királyfesztre hívják az érdeklődőket. A zenés forgataggal egybekötött budapesti fesztiválon korhű hagyományőrzők eljátsszák Hunyadi János kormányzóvá választását, emellett látványos harci bemutatók, koncertek, népművészeti és könyvvásár, középkori testedzés, állatsimogató és gyereksátor is várja az érdeklődőket. Az eddig csak részleteiben ismert Ősök és hősök című filmet is levetítik.

A Királyfeszten Agócs Gergely, a Cimbaliband, a Hollóének Hungarica, Pál István „Szalonna” és a Fonó Zenekar, valamint Szalóki Ági és zenekara, a Tabulatúra és Waszlavik Gazember László lép fel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló esemény ingyenesen látogatható.

Az családbarát rendezvény egyik legnagyobb attrakciójaként újból felállítják a rekonstruált középkori királyi sátrat, amely a hagyomány szerint Rákos mezejének legmagasabb pontján, a Királydomb tetején állt.

Az Árpád-kortól kezdődően itt tartották az országos gyűléseket, főleg királyválasztás céljából, de háború idején a hadak gyülekezőhelye szintén itt volt.

Az első országgyűlést a Rákos mezején 1277-ben, IV. (Kun) László király idejében tartották, egy már a korábbi évszázadokban is gyülekezőhelynek használt területen. Az ő uralkodása alatt kezdik Rákosmezőt az „ország közepének” nevezni, s ez lesz az előképe a rendszeres rendi országgyűléseknek is, amelyek gyakorlata csak a 15. századra alakult ki. A köznemesség és a szabad királyi városok küldötteinek nagy létszáma miatt ideális helyszín volt a főváros tőszomszédságában lévő üres térség.

A Királyfeszt célja, hogy újra visszahozza a köztudatba azt a helyszínt, ahol az ősök az ország sorsáról döntöttek

– közölte az egyesület.

Emlékezetes volt az itt hozott „rákosi végzés”: 1505-ben a magyar nemesség úgy határozott, hogy II. Ulászló (Dobzse László) halála után nem választanak többé idegen uralkodót, csak született magyart. A rákosi végzést az uralkodó nem szentesítette, így nem emelkedett törvényerőre, és sajnos a későbbiekben a rendek sem tartották magukat hozzá.

A Királyfesztről és a rákosmezei Királydombról további információk a Királydomb.hu oldalon érhetők el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!