2018.05.23. 13:02
Jönnek a könyvek a magyar kultúra nagyágyúiról
Egy legendás filmrendezőről, egy ifjú lelkeket feltüzelő költőről, a nagy sikerű Bukott angyalok szerzőjéről és minden idők egyik legsokszínűbb magyar költő-műfordítójáról is monográfia jelenik meg.
A Magyar Művészeti Akadémia május 23-án és 24-én olyan kiadványokat mutat be, melyek a hazai film- és irodalmi kultúra igazán nagy formátumú egyéniségeiről szólnak.
Az Őrizd az embert: Kósa 80 című könyv elemzések, visszaemlékezések, interjúk során keresztül mutatja be a kiváló rendező pályáját, aki meghatározó szerepet játszott filmművészetünk megújításában. Az 1956-os eseményeket forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i filmfesztiválon.
Kósa Ferenc munkásságát később is drámai erejű művek fémjelzik, ezekben újra és újra azt a kérdést teszi fel, hogy vajon alkotója-e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett?
A magyar irodalom arcképcsarnokát is tovább bővíti az MMA Kiadó: Sturm László Vas István költő-műfordító pályaképét rajzolta meg. Az avantgárdtól a klasszikus költészet újrateremtéséig, aztán pedig nagyszabású fordítói munkájáig (Francois Villon Nagy testamentuma, 1940; Guillaume Apollinaire válogatott versei 1940; Angol barokk líra, 1943) ívelő út tanúsítja, hogy Vas István a 20. századi magyar költészet egyik legsokszínűbb alakja. 1960-ban Hubay Miklóssal és Ránki Györggyel szerzett zenés tragédiáját bemutatja a közönségnek Egy szerelem három éjszakája címmel. 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Radnóti Miklós, Ottlik Géza barátja volt, első felesége Kassák Lajos nevelt lánya volt.
Demeter Zsuzsa: Sigmond István és Márkus Béla: Gál Sándor című kötetei mellett Elek Tibornak a felvidéki magyar szerzőről, Grendel Lajosról, illetve Nagy Gábornak az Utassy Józsefről szóló monográfiáját is bemutatják.
Grendel Lajos Kossuth-díjas író, a Kalligram Kiadó egyik alapítója. Írásai erejét puritánsága, rejtett és nyílt érzelmessége és nyelvének sokszor a cinizmusig vitt iróniája adja. Legutóbbi nagy sikert aratott könyve a Bukott angyalok, mely a világháborúknak egy a békeidőket is megmérgező tragikus következményét eleveníti fel.
Utassy József korántsem tipikus életúttal, ám annál elevenbe hatolóbb költészettel rendelkezik. Az ifjúkorában a község harmonikásaként sikert arató ózdi költő volt könyvtáros, OTP-tisztviselő, de hengerműben robotoló szakmunkás is. A családi tragédiák is beárnyékolják a pályáját: édesapját a háborúban veszítette el, egyszülött fia, József pedig 1989-ben gyógyíthatatlan betegségben hunyt el. Ő maga is hosszú ideig küzdött idegi alapú betegségével.
1969-ben jelent meg első kötete, a Tüzem, lobogóm!, amely komoly sikert aratott a fiatalok körében, ám felkeltette a hatalom gyanakvását a versekben megnyilvánuló társadalomkritika, a Petőfit idéző szabadságvágy és indulat. Második kötetének – Csillagok árvája (1977) – azért kellett évekig hevernie a kiadóban, mert számos verset ki akartak vele hagyatni, s ő ebbe nem egyezett bele. A népköltészetből kiinduló látomásos-szimbolikus-mítoszi költészethez kötődött, az erős és összetett érzelmek és heves, de teremtő indulat jellemezték. A Kossuth-díjas költő 2010 augusztusában hunyt el.
Az MMA Kiadó a Kósa Ferencről szóló könyvet május 23-án, a Közelképek írókról című kismonográfia-sorozata legújabb köteteit pedig május 24-én a Vigadóban mutatja be.
Borítókép: Vas István 1963-ban. Forrás: Fortepan / Hunyady József