Madarász Viktorra emlékezik a Nemzeti Galéria tárlata

A tárlat anyaga a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjának emblematikus alkotását, a Hunyadi László siratása című festmény keletkezés-, illetve kultusztörténetét járja körül – mondta el Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese a megnyitón.

A festő munkássága kapcsán kiemelte: a 19. században Madarász Viktornak is élete meghatározó pillanata volt, amikor részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Egész életművére ez a függetlenségi, Habsburg-ellenes szemlélet nyomta rá bélyegét.

Mint mondta, Madarász Viktor a bécsi akadémián tanult, de igazán Párizsban teljesedett ki, ahol a legfontosabb nemzeti tematikájú műveit megalkotta. Ismertetése szerint a Magyar Nemzeti Galéria közel 40 festményt és mintegy félszáz grafikai munkát őriz a festőművésztől.

Olivia Voisin, a Musée des Beaux-Arts d'Orléans igazgatója kiemelte, hogy Madarász Viktor volt az egyik első olyan magyar művész, aki Franciaországba utazott tanulni, hogy kora egyik leghíresebb romantikus festő-tanárának, Léon Cogniet-nak a tanítványa legyen. Emellett ő volt az egyik első olyan magyar festő, aki bemutatkozott a párizsi Szalonban és sikereket ért el.

A kiállítást Krasznai Réka kurátor mutatta be, aki elmondta, hogy Madarász Viktor 1859-ben, Párizsban festett művét a párizsi Szalon zsűrije éremmel jutalmazta, amelyet most elsőként láthat a közönség együtt a díjazott munkáival. A kurátor kitért arra is, hogy Madarász történelmi munkája annyira népszerű volt, hogy a Szalonban még karikatúra is készült róla, amelyet csak a legfigyelemreméltóbb munkákról készítettek Párizsban.

A tárlat érdekességének nevezte Madarász Viktor francia mesterének, Léon Cogniet-nak az orléans-i Musée des Beaux-Arts-ból kölcsönzött festményét, amely szintén egy siratásjelenetet ábrázol (Briszéisz Patrokloszt siratja). A festményt Madarász munkájával szemközt láthatja a közönség.

Elmondta azt is, hogy a 19. századi magyar történeti festészet kultuszképe nemcsak egy formában létezik, előszeretettel reprodukálták, még maga a művész is, illetve litrográfiák, nyomatok, valamint a képről készült vázlatok formájában is elterjedt. Ezekből a vázlatokból, redukciókból és nyomatokból is látható néhány a kiállításon. A kurátor szerint ezek a munkák is hozzájárultak ahhoz, hogy a festmény, amely alapos restaurálásnak köszönhetően hosszú idő után először látható újra teljes pompájában, mindenki által ismert, szinte ikonikus darabbá váljon.

A kamarakiállítás 2018. február 18-ig tekinthető meg a Nemzeti Galéria C épületében.

(Borítóképünkön Madarász Viktor Önarckép című, 1863-ban készült festményét nézik a kiállítás látogatói.

Forrás: MTI / Bruzák Noémi)