2024.02.12. 15:05
Nagy István: Brüsszel mezőgazdaságra vonatkozó döntései a mindennapi kenyeret veszélyeztetik
Brüsszel nem kockáztathatja az élelmiszer-biztonságot, az EU vezetésének vissza kell térnie a normalitáshoz, mert a mezőgazdaságra vonatkozó döntései a mindennapi kenyeret veszélyeztetik – hangoztatta az agrárminiszter hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón, írja az MTI.
Nagy István agrárminiszter beszél az Agrárminisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2024. február 12-én
Forrás: MTI
Fotó: Mónus Márton
Nagy István szerint az európai gazdatüntetések oka, hogy
az európai uniós agrárpolitikát még sosem hatották át olyan mértékben a „szélsőséges zöld ideológiák”, mint most, a brüsszeli döntéshozók pedig nem értik meg, hogy az agrárium az európai gazdaság fontos eleme.
Az eddigi irányvonal véleménye szerint azért sem folytatható, mert az ukrán mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen beengedése szintén beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményekkel fenyeget. Úgy tűnik, Brüsszel nem akar közös megoldást, és nem segít a kelet-európai gazdáknak, pedig a termelési feltételek nem azonosak az unióban és Ukrajnában. Az igazságtalan verseny hatásaival előbb-utóbb minden tagállam szembesülni fog, ezért el kell érni, hogy az uniós döntéshozók ne az EU-n kívüli gazdák, hanem az itt élők és dolgozók érdekeit képviseljék – szögezte le az agrárminiszter.
Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarországon már 2010-ben elkezdődött a vidékellenes politika felszámolása, a kormány visszafordította a munkanélküliség terjedését, megakadályozta, hogy a termőföld idegen kézre kerüljön, az élelmiszeripar leépüljön. A magyar mezőgazdaság termelékenysége és beruházási hajlandósága lényegesen javult, hatékonysága uniós összevetésben is nagyot lépett előre. A továbbiakban a termelési szerkezet átalakítása, az agrár- és élelmiszeripari beruházások ösztönzése, a gazdák likviditási helyzetének erősítése lesz a legfontosabb feladat, ehhez viszont a lehető leghatékonyabban kell felhasználni a fejlesztési forrásokat.
A miniszter megjegyezte, hogy
tavaly több mint 1300 milliárd forintot fizettek ki agrártámogatásként, az idén pedig 2900 milliárd forint vidékfejlesztési forrás kifizetése kezdődik el.
A pályázati menetrend optimális tervezhetőséget tesz lehetővé, a támogatásokhoz szükséges keret a magyar költségvetésben rendelkezésre áll. Hozzátette, Magyarország őszi uniós elnöksége során a tagállamok felülvizsgálhatják az EU válságkezelő piackezelési intézkedéseit is.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda képviseletében Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a júniusi EP-választás lehetőséget ad az európai szintű változtatásra, amit nem szabad kihagyni, mert Brüsszel az agrárügyeket ugyanúgy elrontotta, mint korábban a migrációt vagy az ukrán háború miatt kialakult helyzetet. A gazdák számíthatnak a kormányra, a baloldal viszont nem a magyar érdekeket fogja képviselni Brüsszelben – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a héten kezdődő országjáráson bemutatják a vidéken élőknek az Agrárminisztérium (AM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (Magosz) közös kiadványát, amely az agráriumban elért eredményeket és a legújabb kihívásokat foglalja össze. A kormány minden visszajelzést komolyan vesz, a jövőben is folyamatos párbeszédre törekszik a gazdaszervezetekkel – mondta.
Fotó: Mónus Márton / Forrás: MTI
Süle Katalin, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke az élelmiszer-termelés és -feldolgozás hatékonyságát várja a pályázati lehetőségektől. Elmondása szerint a magyar mezőgazdaság nehéz éveken van túl, de a gazdák jelentős támogatást kaptak ahhoz, hogy alkalmazkodhassanak az új feltételekhez, és felkészüljenek az újabb változásokra. Az agrárkamara törekedett arra is, hogy segítsen eligazodni az agrárinnovációk és technológiai fejlesztések világában, a február közepén kezdődő fórumsorozatán pedig mintegy 70 helyszínen a mostantól igényelhető támogatásokat mutatják be.
Miközben az EU agrárpolitikája zsákutcába jutott, Brüsszel zöld feltételei pedig számos tagállamban ellehetetlenítik a termelőket, Magyarországon a gazdák történelmi lehetőség előtt állnak
– mutatott rá a NAK alelnöke. Belföldön 2027-ig 2900 milliárd forint jut vidékfejlesztésre, ebből 2300 milliárd forintot a magyar költségvetés biztosít.
Fotó: Mónus Márton / Forrás: MTI
Jakab István, a Magosz elnöke „őrült ideológiák mentén meghozott döntéssorozatnak” nevezte a brüsszeli agrárpolitikát, megfogalmazása szerint azonban néhány tagállam már felismerte, hogy elkerülhetetlen a változás. Jelezte: a „sorsdöntő” EP-választáson esély lesz olyan képviselőket választani, akik meghallják és megértik a gazdák panaszait, az élelmiszerellátás megoldását pedig nem mesterséges biomasszáktól várják. A mostani folyamatok hosszú távra meghatározzák a mezőgazdaság jövőjét, ezért minden lépést alaposan át kell gondolni – jegyezte meg.
Az érdekképviselet vezetője abban bízik, hogy a júniusi voksolást megelőző országjáráson széles körű párbeszéd bontakozik ki. A gazdák álláspontja a mai kihívások közepette is egyértelmű: európai kollégáikkal szolidárisak, és nem fogadják el az Európai Bizottság „cinikus döntéseit”, amelyekkel az ukrajnai import miatt kialakult nehézségekre reagál az EU vezetése.
Közleményben ítélte el lengyel gazdák tiltakozó akcióját az ukrán mezőgazdasági minisztériumKözleményben ítélte el, és „szándékos rombolásnak” minősítette az ukrán mezőgazdasági minisztérium a lengyel gazdáknak a közös határon tartott tiltakozó akcióját, melynek során ukrán gabonát engedtek ki egy kamionból az úttestre. A lengyel rendőrség közölte, hogy vizsgálja azt az esetet, amikor lengyel gazdák megállítottak egy ukrán gabonát szállító kamiont vasárnap a határátkelőn, és rakományát a földre engedték. A közösségi médiában képek jelentek meg az incidensről. A lengyel gazdák pénteken vonták blokád alá a lengyel–ukrán határátkelőket, és forgalomlassító akciót is tartottak a lengyelországi közutakon az Európai Unió zöld megállapodása és az ukrán mezőgazdasági termékek európai uniós behozatala ellen tiltakozva. A lengyel gazdák november végétől január elejéig az egyik lengyel–ukrán határátkelőnél már tartottak hasonló tiltakozó akciót, amellyel az akkoriban több határátkelőn folytatott fuvarozói sztrájkhoz csatlakoztak. Országos forgalomlassító tiltakozó akciót a gazdák január 24-én is tartottak. „Az erőszak újabb eszkalációja zajlik közös határunkon” – fogalmazott Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes, aki arra figyelmeztetett, hogy ha a lengyel hatóságok nem reagálnak a tönkretett szállítmányra, az az „idegengyűlölet és a politikai erőszak további fokozódásához vezethet”. Andrij Szadovij, a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) polgármestere hétfőn a Telegram közösségi platformon posztolt egy fotót az útra ömlött gabonáról. A képhez fűzött kommentárjában azt állította, hogy a gabonát a lengyelek öntötték ki, akik szerinte „oroszbarát provokatőrök” voltak. Hozzáfűzte, hogy az „álblokád” folytatódik a határon. A polgármester azt írta bejegyzésében, hogy az „ukránok szó szerint a vérükkel öntözik azokat a földeket, amelyeken a gabona terem”. Mint írta, „egy háború dúlta földön aratni felér a bombamentesítéssel. A (lengyelek) viselkedése kicsinyes és szégyenletes” – hangsúlyozta. A lengyel gazdák tavaly óta tiltakoznak az Európai Unió szabályozása ellen, amely vámmentessé tette, és az unióban előírt szigorú minőségi követelményektől is mentesíti az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát, súlyos versenyhátrányt okozva nekik. |
