Májustól nyitnának a hazai szálláshelyek

Május elejére felkészülhetnek a kereskedelmi szálláshelyek, hogy a belföldi turizmus újraindulhasson. Eljutottunk az utolsó levegővételig, ami azt jelenti, hogy a járványügyi helyzethez és a lakosság védettségéhez igazított újranyitás nélkül már megfulladhatna az ágazat – mondta a Magyar Nemzetnek Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) általános alelnöke a tagvállalatokkal folytatott újabb egyeztetés összegzéseként.

Mint azt kiemelte, májustól ketyeg a bomba, ami végső soron tömeges csődöket is előidézhet a szektorban, különösen akkor, ha a nyári turizmust követően újabb járványhullám tarolja le az országot, és az ősszel ismét be kellene zárni a szállodákat.

Ezt a magas átoltottsági szint gyors elérésével kerülhetjük el – jegyezte meg.

A védettség az új biztonság

Hazánk továbbra is vonzó helyszín, ahol sajátságos, kedvező turisztikai helyzet állhat elő – vélekedett Baldauf Csaba, aki szerint a járványhullámokban megroppant ágazatnak előnyére válhat, hogy európai viszonylatban is kiemelkedő gyorsasággal nő a vakcinázottság a lakosság körében. Az új turizmushoz szükséges biztonsággal a külföldi turisták számára vonzóbb úti céllá válhatunk a többi uniós országhoz viszonyítva.

Ahol meghatározó az utazási piac – például Horvátországban, Görögországban, a spanyol szigeteken, Máltán –, már zajlanak a nyári kampányok, nagy erőkkel csábítják a turistákat. Ez globális versenyelőnyt jelent az ottani szállásadóknak, mivel tervezni tudnak a szezonnal.

Ezt azonban sokan úgy teszik, hogy lakosaik átoltottsági szintje nyomában sincs a magyarországi arányoknak

– emelte ki az alsópáhoki Kolping Hotel ügyvezető igazgatója.

Hazánk értékesítési előnyt kovácsolhat abból, hogy április végére elérhető lehet a 40 százalékos átoltottsági szint, május végére pedig a 60 százalék. Ezzel a tempóval a Covid elleni kontinentális küzdelem élén járunk, ami egyértelmű vonzerőt jelent a beutazásokhoz

– mondta Baldauf Csaba, utalva rá, hogy a külföldi lehetőségek felé újra növekvő arányban forduló kínai turistacsoportokat ismét jó eséllyel csábíthatjuk a közismerten fizetőképes ázsiai küldőpiacokról, ami főleg a fővárosnak lehet biztató.

Budapest a külföldiekből él

Baldauf Csaba kitért rá, hogy lényegi beutazó forgalom egy éve nincs Budapesten, ahol viszont korábban sem volt meghatározó a belföldről származó bevétel.

Egyértelmű, hogy Budapestnek változásra van szüksége, de ez egyik pillanatról a másikra nem működhet. Jellegénél fogva számottevően amúgy sem lehet a vidéki magyarokhoz igazítani a kínálatot. A fővárost csak belföldi vendégekkel megmenteni nem lehet – jelentette ki. Az általános utazási attitűdhöz képest elenyésző távolságok miatt például eleve nem ösztönző a vidékről útnak induló városnézők számára, hogy a nevezetességek felkeresése után egy-két éjszakát eltöltsenek egy fővárosi szállodában.

Kétségtelenül jövedelmi okok is vannak, Budapest nem egészen a magyar pénztárcákhoz szabott. A magyar főváros szálláspiaca ugyanakkor Európában kedvezőbb ár-érték arányt képvisel, ami a pandémia előtti, rekordszámú külföldi vendégéjszakákon is meglátszott – jegyezte meg az alelnök. Szerinte reális célokat kell kitűzni: a vidékkel összehangolt, új stratégiával a belföldiek aránya némiképp erősödhet majd a fővárosban.

Ez enyhítené a külföldieknek való kitettséget, ám csak évek alatt, és ahogy más európai fővárosokban, nálunk sem változnak érdemben az arányok. Márpedig Budapesten a családbarát megoldások kidolgozása is lényeges, hogy a nemzettudat erősödni tudjon a magyarokban. Ezt például segíteni lehetne a felnőttek és a gyerekek elérhető árú, közös kirándulási lehetőségeivel a jellegzetes nevezetességek, történelmi emlékhelyek környékén – fogalmazott.

Versenyelőny feketézéssel

A szakember hangsúlyozta: a tisztességes iparági szereplőknek amiatt is sürgető az újraindulás, mert a szállásszolgáltatás összetett hazai piacán a koronavírus mellett eltorzult versenyhelyzet is borzolja a kedélyeket.

Vidéken már jó ideje és most is jellemző a feketén történő szobakiadás – közölte a szakszövetség alelnöke. A szervezet rengeteg jelzést kapott, és több esetben be is bizonyosodott, hogy

az ország több pontján a magán-szobakiadók, vendégházak, panziók üzemeltetői kijátsszák a korlátozásokat.

Azaz úgy bonyolítanak telt házas hétvégéket, hogy a szobákat a november óta meglévő vendégfogadási tilalom ellenére baráti társaságoknak adják ki, ám azt üzleti útként, például egy cég csapatépítő programjaként jegyzik be, ami a bezárás alatt is engedélyezett szolgáltatás.

„Rengeteg konkrét példát tudnék említeni, többször ellenőriztük próbafoglalásokkal, hogy a Balaton körül vagy az ismert borvidékeken, népszerű utazási térségekben így szereznek illegális bevételt hónapok óta, lényegében következmények nélkül. Nemegyszer úgy jártunk, hogy a telefonban közölték: nem maradt már szabad szoba. Nyilván nem üzleti utazókkal telt meg az adott szálláshely” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy eközben a szabályosan eljáró, bezárt hotelek közül már a nagyobb, tőkeerősebb cégek is az erejük végéhez érkeztek.

Az érdekképviselő aláhúzta: nem a kicsiket támadja a jelenség feltárásával, hanem a minden szereplő által elvárt, egyenlő versenyfeltételek mellett foglal állást.

Indulásra készek a dolgozók

„A turizmus évekig tíz százalékkal járult hozzá a GDP-hez, aminek legnagyobb részét a szállodaipar termelte ki, az ágazat az ország újranyitásakor is meghatározó szereplője lesz a nemzetgazdaságnak. Tíz év töretlen felfutás után 2020 hatalmas törést hozott, mostanra pedig már a túlélés van napirenden. Fél éve nincs bevételünk, ennek ellenére vidéken csökkentett munkaidőben ugyan, de a korábbi munkaerő-állomány 65-70 százalékát az állami bértámogatás, a járulékkedvezmény segítségével a mai napig tartják a szállodások. Úgy, hogy egy átlagos, 150 szobás hotel havonta körülbelül 20 millió forintnyi veszteséget termel a kiesett forgalmon kívül” – mutatott rá Baldauf Csaba.

A hűséges munkavállalók ráadásul hónapok óta a szervizdíjak, forgalomfüggő juttatások nélkül, jellemzően mindössze havi nettó 130–150 ezer forintos fizetést visznek haza, ami már egyre kevésbé tartható több százezer érintettnek, főleg azokban a családokban, ahol mindkét szülő a turizmusban dolgozik.

Még mindig nem látják a jövőt, mivel egyelőre nincs konkrétum, ahogy azt sem lehet tudni, hogy alakul a szezon, maradhatunk-e nyitva a nyár után is. Jellemző, hogy évek, évtizedek közös munkájáról is döntést kell hozni. A megszokott alkalmazottak érthető módon kiszámíthatóságra vágynak a megélhetésükhöz – fogalmazott.

Szemléletváltás

A szállodaszövetség szerint olyan támogatási rendszerré fejlődhet az eddigi, többlépcsős válságkezelés a turizmusban, amely levegőhöz juttatja a vállalkozásokat. Elengedhetetlennek tűnik például, hogy az ágazati bértámogatásokat és járulékkedvezményeket a nyitást követő három hónapig még igényelhessék a munkaadók.

A felerősödést támogatná, ha a bevétel négy százalékát jelentő turisztikai fejlesztési hozzájárulás megfizetésének felfüggesztése 2022 végéig meghosszabbodna, emellett megfontolandó lenne az üzleti megrendelésekre vonatkozó reprezentációs adó felfüggesztése is – sorolta a szállodaipar újrainduláshoz kötött kéréseket, amelyekről a pénzügyi tárcával terveznek egyeztetni.

Baldauf Csaba kiemelte, hogy

a hotelek teljes körű nyitása elkerülhetetlen kiadásokkal jár, amit már nem tudnak miből fedezni a cégek, ezért úgynevezett újraindulási támogatásért is folyamodnak.

Ez az egyszeri összeg a már említett, 150 szobás szálloda példájánál maradva szobánként legalább 300 ezer forinttal számolva lehet reális az MSZÉSZ szerint.

Egyebek mellett a raktárak visszatöltése, a technikai berendezések, a medencék, cső- és fűtésrendszerek kényszerű leállás utáni karbantartása, a többszörös fertőtlenítések, a selejtek pótlásának költsége tipikus kiadások lesznek mindenütt.

Szállodánként átlagosan 45–50 millió forintos támogatásra, időben pedig legalább két hétre van szükség a teljes iparági felkészüléshez

– összegezte Baldauf Csaba, megemlítve, hogy sikeres idei szezon esetén is évekre lehet szükség, hogy a jövedelmezőség szempontjából a szállásadás területe újra a régiós élvonalig erősödjön.

További felvetésük, hogy a Szép-kártyák kedvezményes adózásának megtartása a következő években is megtámaszthatná a belföldi piacot, miközben garantálná a béren kívüli juttatással elérhető kikapcsolódások lehetőségét a munkavállalóknak.

Nemcsak a szállodák jutottak el a határig,

hanem a lakosság is, amely a járvány harmadik hulláma alatt már különösen leterhelt, pszichésen is kimerült.

Forrpontjához közeleg, ezért már zörgeti a kukta fedelét a felgyülemlett feszültség az emberekben – fogalmazott Baldauf Csaba, aki szerint ezért minden eddiginél nagyobb szükség van az élményszerzés belföldi lehetőségeire.