2010.11.29. 08:12
A közös szülői gyerekfelügyelet
Egy olvasónk folyamatban lévő házassági bontóperével kapcsolatban, gyermeke sor-sáért aggódva keresett meg bennünket levelével, melyben a közös szülői felügyelet lehetőségeiről kér tájékoztatást.
Alaptételként leszögezhetjük, hogy a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják ellentétes megállapo- dásuk hiányában akkor is, ha már nem élnek együtt. Amennyiben a gyermeket valamelyik szülőnél helyezték el, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg a bíróság közös szülői felügyeletet rendelt el, illetőleg az erre vonatkozó egyezséget jóváhagyta.
A fenti szabályozás alapvetően a szülői státusból, az apai, illetve anyai szerepből következik, ezért mindaddig, amíg bármelyik szülő felügyeleti joga a szülők gyermekelhelyezésre vonatkozó megállapodása, a bíróság vagy a gyámhatóság döntése vagy egyéb, jogszabályban meghatározott ok alapján nem szünetel vagy szűnik meg, a szülői felügyelet mindkét szülőt megilleti, függetlenül attól, hogy házasságban élnek-e vagy sem.
Együtt élő szülőknél jóval egyszerűbb a helyzet, hiszen a családon belüli munkamegosztás ebben a vonatkozásában ugyancsak érvényesülhet. Gyakori, hogy az egyik szülő adottságánál, lehetőségénél fogva inkább a gondozás, a nevelés területén dominál, míg a másik a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatokat látja el. Ennek a munkamegosztásnak azonban jogi relevanciája nincsen.
Külön élő szülőknél már bonyolultabb a helyzet. A jogszabály elvi iránymutatásán túl a valóságban ilyen esetekben ténylegesen általában csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogok összességét. Ez azt eredményezi, hogy annak a szülőnek, akinél nem nyert elhelyezést a gyermek, a szülői felügyeleti joga ténylegesen szünetel. A szülők különválását és a gyermek elhelyezését követően a régebbi szabályozással ellen-tétesen főszabályként a szülői felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek elhelyezést nyert, azonban a szülők közös kérelmére amennyiben az a gyermek érdekét nem sérti a bíróság közös szülői felügyelet elrendeléséről határozhat. Ez tehát csak akkor jöhet létre, ha azt mindkét szülő kívánja és közösen kéri. Ezt erősíti meg a bírói gyakorlat is, amikor kimondja, hogy a közös szülői fel-ügyelet gyakorlása csak a szülők közötti teljes egyetértés, maximális együttműködési készség esetén lehetséges.
A közös szülői felügyelet lehetősége számos esetben csökkenti a szülők közötti feszültséget, elhárítja a gyermek elhelyezésével kapcsolatos konfliktust, erre pedig feltétlenül szükség van, figyelemmel a gyermek egészséges pszichés fejlődésére éppúgy, mint a szülők emberi kapcsolatainak megőr- zésére. A közös szülői fel- ügyelet azonban csak addig működik, amíg azzal mindkét szülő egyetért. A szülők közötti kapcsolat megromlása, együttműködésük hiánya okot szolgáltathat a közös szülői felügyelet bírói megszüntetésére.
Dr. Kiss Endre
ügyvéd
Csapó, Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda
Veszprém