Vagyonadó (III.)

A jogszabály azonban a lakóingatlanok mellett a nagy értékű vagyontárgyak közé sorolja a vízi járműveket, légi járműveket, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsikat. 

Ezek a vagyontárgyak ugyanúgy tárgyai az elfogadott törvénynek. Figyelemmel arra, hogy vízi, illetőleg légi jármű kevésbé van a tulajdonában, illetőleg a birtokában az adóalanyoknak, azonban nagyobb teljesítményű személygépkocsi igen, ebben a cikkünkben inkább ezen utóbbiakkal foglalkozunk. 

Ahogy már említettük, az adó tárgya ebben a körben a nagy teljesítményű személygépkocsi, mely alapján megállapítható, hogy az adó a személygépkocsi teljesítményparaméterei szerint van meghatározva, illetőleg e szerint változik. 

A cikk írójának véleménye szerint a vagyonadó, illetve ez alapján az érték alapú adó  meghatározásánál a teljesítményparaméter beemelése viszonylagosan torz adóképet fog mutatni, hiszen a gépjármű teljesítményéből nem feltétlenül lehet következtetni a gépjármű értékére, adott esetben forgalmi értékére. 

A teljesítmény ugyanis pusztán egy része a gépjármű értékképzésének, és nem is feltétlenül a legfontosabb vagy legsúlyozottabb része. 

A teljesítmény alapú adóztatás gyakorlatilag, álláspontom szerint, olyan adózási anomáliákhoz vezethet, hogy egy újonnan vásárolt alacsonyabb vagy közepesen alacsony teljesítményű gépjármű után nem vagy csak kevesebb adót kell fizetni, mint akár egy tízéves, nagyobb teljesítményű, azonban a használtautó-piacon olcsón értékesíthető, vagyis nem túl kedvező forgalmi értékkel rendelkező gépjármű után. 

Ennek megfelelően, ha a vagyon értékét kívánnánk az adó alá vonni, a gépjárművek tekintetében a teljesítmény  mint súlyozási szempont  meghatározása vélhetően nem a legigazságosabb megoldás.
 
A személygépkocsik vonatkozásában az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely az adott naptári év első napján a személygépkocsi tulajdonosa. 

Az adókötelezettség egyébként a szerzést követő év első napján keletkezik. Az adó alapja  mint már említettük  a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve. 

Az adó mértéke a teljesítménytől függően változik, ahol eltérően adózik a 125 175 kilowatt közötti, a 175 200 kilowatt közötti, valamint a 200 kilowattot meghaladó teljesítményű személygépjármű tulajdonosa. 

Az adómérték a  gépjárműadón  alapul, és annak a fenti megkülönböztetés szerint kétszerese, két és félszerese vagy háromszorosa.
 
Nagy teljesítményű gépjármű esetén tehát meglehetősen magas vagyontárgyat terhelő adóval találkozunk. 
 
Apró könnyítést jelent a kétszeres adóterhelés kizárása, hiszen a gépjármű után egyébként fizetendő gépjárműadó a fizetendő vagyonadóból levonható. 

Csak érdekességként kívánjuk ezen túlmenően megemlíteni, hogy az adó alapja vízi jármű esetén vagy a vitorlafelület négyzetméterben kifejezve, vagy a hajtómotor teljesítménye, míg légi jármű esetén a légi jármű hatósági bizonyítványában szereplő legnagyobb felszállóerő.

Dr. Sebestyén Attila, Csapó, Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda