A tartási szerződésről (2.)

A szerződés megtámadására a szerződés hatálya alatt természetesen mindegyik szerződő partner jogosult, de igen gyakran előfordul az is, hogy amennyiben az eltartó személye nem esik egybe az eltartottal törvényes öröklési jogi kapcsolatban álló személlyel, az eltartott leszár- mazója vagy más törvényes örököse támadja meg a szerződést. 

Az általános megtámadási okokon túl talán az egyik legérdekesebb és egyben legvitatottabb körülmény a szerződéses kötelezettségek arányosságával, de még inkább feltűnő aránytalanságával kapcsolatos, melynek a szerződés megkötésekor kell fennállnia. Figyelembe véve azt, hogy az eltartott a szer- ződés megkötésekor teljesít (például ingatlant átruház), az eltartó teljesítése huzamos ideig, az eltartott haláláig tart. Ilyen feltételek mellett nem ritka, hogy az eltartott a szerződés megkötését követően kis idő elteltével meghal, így az eltartó ezután már nem köteles teljesíteni, az eltartott megállapított vagyontárgyát azonban már megkapta. 

Önmagában ez a körülmény persze nem teszi érvénytelenné a megállapodást, hiszen ez a kockázati tényező az ellátási szerződések benn rejlő eleme, akkor azonban, ha az eltartó  különösen, ha az eltartott ápolását, gondozását vagy gyó- gyítását foglalkozás szerint űzi  az eltartott betegsége folytán tud annak valószínű korai elhalálozásáról, úgy ez a szerződést megtámadhatóvá teszi. 

Fontos foglalkozni a szerződés megszűnésének vagy megszüntetésének kérdésével is. A szerződés természetesen az eltartott halálával megszűnik, nem szűnik meg azonban akkor, ha az eltartó előbb hal meg, mint az eltartott. Ebben az esetben az eltartó tartási kötelezettsége a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai alapján az eltartó jogutódjaira, örököseire száll át.

A szerződést a szerződő felek közös megegyezéssel bármikor felbonthatják, ha az eltartó tartási kötelezettségét hosszabb ideig nem teljesíti, úgy az eltartott elállhat a szerződéstől, és lehetőség van arra is, hogy a szerződést a jövőre nézve a felek egyoldalúan felmondják, s ily módon szüntessék meg. Ezekben az esetekben az addig teljesített kötelezettségek vonatkozásában a felek között elszámolási viszony keletkezik.

Huzamos idejű jogviszonyról lévén szó, lehetőség van arra is, hogy a felek közös elhatározással (de akár az egyik fél bíróság útján is) a tartási szerződés módosítását kérhetik, sőt, amennyiben azt a körülmények változásai indokolják, életjáradéki szerződéssé való átalakítását elhatározhatják vagy indítványoz-hatják.

A tartási szerződéssel szoros rokonságban lévő életjáradéki szerződéssel, valamint az öröklési szerződéssel sorozatunk következő részében foglalkozunk.

Dr. Kiss Endre
ügyvéd,
Csapó, Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda