A tartási szerződésnél mire kell ügyelni? (1.)

Az előbb említett korosztályból sokan vannak olyanok, akik támogató, segítő családtagok, rokonok hiányában vagy ezek rideg és közönyös magatartása miatt, életkörülményeik elviselhetőbbé tétele érdekében idegen, harmadik személyekkel tartási megállapodást kötnek. 

A jogvitára okot adó helyzetek elkerülése érdekében azonban fontos a tartási szerződések kapcsán néhány jelentős körülményre, lehetőségre felhívni a figyelmet. Tartási szerződés keretében az eltartó rendszerint arra vállal kötelezettséget, hogy az eltartott élelmezését, gondozását, ápolását, környezetének rendben tartását, gyógyszerezését stb. megfelelő szinten biztosítja, melynek ellentételezéseként az eltartott a tulajdonában lévő ingó, de leginkább ingatlan, lakás tulajdonjogát az eltartóra ruházza át. 

Figyelembe véve azonban azt, hogy jelen helyzetben a szerződő felek között egy huzamosabb idejű – általában az eltartott haláláig tartó – jogviszonyról van szó, célszerű az eltartott tekintetében a rendelkezéseinek betartását további biztosítékkal alátámasztani. Ingatlannak a tartási szerződés megkötésével egyidejű átruházása esetén az eltartott alapvető érdeke lakhatásának további biztosítása, melyet legegyszerűbben úgy érhet el, hogy az átruházott ingatlanra vonatkozóan a szerződés keretében fenntartja a holtig tartó haszonélvezeti jogát, s így az ingatlan használata élete végéig korlátozás nélkül biztosított. 

Az eltartottnak úgyszintén elemi érdeke az, hogy az eltartó által biztosított tartás folyamatos és állandó legyen, melynek legmegfelelőbb biztosítéka az, ha az eltartó javára az átruházott ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásban tartási jogot jegyeztetnek be, mely az eltartó tekintetében mint „dologi teher” azt jelenti, amennyiben nem biztosítja a szerződésben megállapított megfelelő tartást, úgy ennek érvényesítésére és anyagi alapjának kikényszerítésére maga az ingatlan is fedezetül szolgálhat. 

Meg kell jegyezni azt is, hogy tartási szerződésen alapuló jogviszonyok esetén a szerződő felek vagyoni érdekei teljesen ellentétesek, hiszen így az eltartott akkor jár jól, ha hosszú ideig kapja a tartást, addig az eltartó az eltartott gyors halála esetén jut kevés ráfordítással nagyobb vagyonhoz. 

Nem véletlen ezért, egy kevés fekete humorral fűszerezve, e jogviszonyokat „szerencseszerződésként” is emlegetik, és éppen e szerencseelem miatt fontos az is, hogy szerződéskötéskor a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el a szerződő felek jogaik és törvényes érdekeik biztosítása érdekében, ezzel is csökkentve a szerződés eredményes megtámadásának esélyeit. 


Dr. Kiss Endre ügyvéd, Csapó, 
Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda, 
Veszprém