Kik eshetnek ki az öröklésből?

Azt a tényt, hogy abban az esetben, ha az örökös halála az örökhagyóét megelőzi és ezért az örökös kiesik az örökségből, tehát nem örökölhet, úgy vélem, indokolni felesleges. Sokkal inkább figyelmet érdemel az a lehetőség,  hogy a törvény alapján nem örökölhet a túlélő házastárs akkor, ha az öröklés megnyíltakor a házastársak között életközösség nem állt fenn és annak visszaállítására nem volt kilátás.

Az életközösség megszakadása előtt tett végrendelet alapján is csak akkor örökölhet a túlélő házastárs, ha közöttük már a végrendelet létrejöttekor sem állt fenn életközösség, vagy egyéb körülmények arra utalnak, ha az elhunyt házastárs az életközösség megszakadása ellené- re is saját akaratából a hagyatékból egészben vagy részben juttatni akart. 

E feltételekre csak az hivatkozhat, aki a túl- élő házastárs kiesésével bármi jogcímen örökölne. Kiesik az öröklésből az a személy szintén, aki érdemtelen arra. A Polgári törvénykönyv az érdemtelenséget rendkívül szigorúan és tételesen szabályozza. Érdemtelen csak az lehet, aki az örökhagyó életére tört, vagy szándékosan az örökhagyót a végakaratának szabad nyilvánításában meg- akadályozta, illetve annak érvényesítését meghiúsította vagy bármelyikét megkísérelte. 

Érdemtelennek minősül az a személy is, aki az örökha- gyó után bármilyen jogcímen öröklésre jogosult életére tör. Ezeket az okokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha az örökhagyó, illetve aki ellen a fenti cselekmény irányul, azt nem bocsátotta meg. Az érdemtelenségre is csak az hivatkozhat, aki a kiesés foly- tán önmaga örökölne.

A köznyelvben rendszeresen keverik az örökségről való lemondást, illetve annak visszautasítását. A lemondás kizárólag az örökhagyó életében, az örökhagyóval történő írásbeli szerződésben történhet, mely a hagyaték egészé- re vagy részére vonatkozhat. Külön kiemelendő, hogy a lemondás csak akkor hat ki a leszármazókra, ha a szerződés így szól, vagy ha az a köteles részt elérő (tehát a törvényes öröklés felét) kielégítés fejében történt. 

Például ha negyvenéves szülő lemond szüleitől származó örökségéről és van gyermeke (aki leszármazója), és róla a szerződésben nem rendelkeznek, akkor a szülő örökségét teljes egészében az örökhagyó unokája örökli.
 
A lemondással szemben visszautasításra akkor kerülhet sor az örökösök részé- ről, amennyiben már az örökhagyó meghalt és az örökösnek lehetősége van arra, hogy az örökséget visszautasítsa, ne vegye át, tehát az abból származó vagyontárgyakra ne tartson igényt. Ilyen esetben sem hat ki a visszautasítás a leszármazókra. A gyakorlatban erre általában akkor kerül sor, ha az öröklés során az örökölt terhek meghaladják a hasznot. Az örökhagyó részé- ről lehetőség van arra is, hogy az örökösét az öröklésből kizárja vagy kitagadja. 


Dr. Kiss Endre
ügyvéd, Csapó, 
Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda, 
Veszprém