A mai helyzetben elismerik a szakszervezetek szükségességét a vállalatok

Ha május 1-je, akkor felvonulás, egyenruha, sör és virsli. Legalábbis a legtöbbünknek ez ugrik be, no meg a kedvenc nóta: "Éljen május elseje!". Emlékszem, épp a jeles ünnepen ballagtam középiskolából, meg is kaptam, hogy nem lesz ünnepi családi vacsora, hanem kimegyünk a városi rendezvényre, ahol megvendégelhetünk mindenkit egy kis főtt virslivel, és még koncert is lesz! Persze már régen készen voltak a sütemények és sült húsok, és csak ugrattak a felvonulással is, nem maradt el a családi banzáj.

- Az emberek többségében ez a kép él, de a munka ünnepét nem a kommunizmus alatt vezették be - mondta megkeresésünkre Mürkl Mónika, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Veszprém megyei képviseletvezetője.

Mürkl Mónika, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Veszprém megyei képviselet vezetője
Fotó: Archív / Penovác Károly

- 1891-től tartjuk, a II. Internacionálé alatt nyilvánították nemzeti ünneppé. Akkor vált jelmondattá a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás, nem az ismert zenekar hirdette először.

A vezető szerint ebben a munkaerőhiányos helyzetben a vállalatok is elismerik a szakszervezetek szükségességét. - A cégek nem akarják elveszíteni a munkavállalóikat, hiszen a mai gazdasági környezetben könnyebb megtartani őket, mint újakat keresni. Már nem vehetik félvállról őket, nem mondhatják azt, hogy bármikor találnak a helyükre mást - mondta.

A vezető szerint a szakszervezeti tárgyalások is jobban haladnak ebben a környezetben, mindenki arra törekszik, hogy minél előbb és minél jobb megállapodásra juthassanak a felek.