Mindenki azt épít, amit akar

A Veszprém Megyei Mérnöki Kamara évzáró közgyűlésén Zalavári István elnök ismertette a 2015-ös év fontos történései között, hogy részt vett az „építőipari rendszerváltást” törvényalkotási folyamatának előkészítésében. A munkabizottságokban, a szakmai kamarák bevonásával folytatott egyeztetéseken, a szükséges biztosítékok beépítése után, konszenzus alakult ki arról, hogy a politikai elvárásoknak megfelelően a 165 négyzetméter alatti alapterületű lakóházak esetében jelentősen meg lehet könnyíteniaz építési engedély kiadását.

Zalavári István lapunknak kifejtette, mindez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy az építési tervet el kellett volna készíttettetni. A tervező vállalt volna felelősséget mindenért, nyilatkoznia kellett volna arról, hogy a tervezés során minden hatósági előírásnak eleget tett. Az építési engedély kérelmet a helyi önkormányzathoz ugyan be kellett volna adni, de azt a hatóság jóváhagyólag tudomásul vette volna. Az építkezés végén pedig használatbavételi engedélyt is kellett volna kérni, hiszen ez az alapja az ingatlannyilvántartásnak.

Ezzel szemben az Együtt közleményt juttatott el a szerkesztőséghez, amiben azt állították, hogy a kormányzat szétverte az építésügyi szabályozást Magyarországon. A törvénybe „becsempészett” módosítás szerint ugyanis 2016. január 1-jétől nem kell építési engedélyt kérni a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű lakóházak építésekor, sőt használatbavételi engedélyre se lesz szükség. Ezzel szétverték az építésügyi szabályozáslakossági területét! Az is látszik, hogy az alapterület megemelésével a tehetősebbeket támogatják.

Megkeresésünkre Zalavári István elismerte, a szakmai egyeztetések során kialakult előterjesztést a törvényalkotó módosította, eszerint megalapozottak a sajtóban terjedő rémhírek, az előterjesztésből csupán a tervező egyetemleges felelőssége maradt meg.

A salátatörvénnyel módosított építési törvény szerint, 2016  január 1-ét követően a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét, legnagyobb építménymagasságát, szabályozási vonalát és beépítési módját kell figyelembe venni. Az önkormányzatok településképi szabályozással kapcsolatos jogosítványai ezen a téren megszűnnek. Az „Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység”-ként aposztrofált eljárásban az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal bejelenti az építésügyi hatóságnak.

A módosított építési törvény ugyanakkor tele van hibával, egyeztetetlen passzusokkal, és hiányoznak a végrehajtási rendeletek is – például az is, amelyik meghatározza az egyszerűsített bejelentéshez benyújtandó dokumentáció tartalmát.

A félreértések elkerülése érdekében azért néhány alap információt ki kell emelni. Az egyszerűsítés kizárólag a 300 négyzetméter alatti új lakóépületekre vonatkozik, az egyszerűsített bejelentéshez tervet kell mellékelni, az építkezés megkezdéséhez pedig kiviteli tervdokumentáció szükséges.

Kis túlzással azonban igaz az állítás, hogy mindenki azt épít, amit akar! Ennek eredménye pedig vélhetően káosz, perek és építésfelügyeleti bírságok sokasága lesz majd