Megállapodás nélkül nőtt a minimálbér összege

Több fordulóban egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelésének ügyében, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) azonban nem értett egyet a javaslatokkal. Tőlük függetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel megállapodott. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a januártól megállapított alapbér kötelező legkisebb összege havi 111 ezer forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma havi 129 ezer forint. Részmunkaidőben a minimálbérnek vagy adott esetben a garantált bérminimumnak a meghatározott havi, heti és napi bértételét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

Mürkl Mónika, az MSZSZ tagszervezet Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete Fejér–Veszprém megyei titkára kifejtette, sajnos a dolgozói szegénység Magyarországon is jelen van, ezt mindenki tudja. Éppen ezért ők ragaszkodtak ahhoz, hogy a minimálbér nettó értéke közelítsen a megélhetési minimumhoz. Azt látták, hogy ezt egyből nem lehet elérni, ezért a szintre hozást négy év alatt kívánták elérni, de ehhez nem voltak partnerek a munkáltatók. Megjegyezte, az idei megállapodás mindössze 2000 forinton hiúsult meg!

Hasznos és megélhető kompromisszum született, vélekedett Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Úgy fogalmazott, hogy az emelés az infláció feletti, és reálbér-növekedésben is érezhető lesz. Ugyanakkor tisztában van vele, hogy a munkavállalók, a szakszervezetek részéről ez még mindig kevés, de hangsúlyozta, ma nincs ennél nagyobb mozgástér a gazdaságban. Egyes vállalatoknak ugyan jobban megy, ugyanakkor a nehezebb helyzetben lévő vállalatok esetében nagy terhet jelent a minimálbér emelése, ráadásul náluk minimumszinten vannak a fizetések. Ha az emelést nem bírják követni, akkor elbocsátások lehetnek. Vigyázni kell erre a kényes egyensúlyra, mert úgy kell bért emelni, hogy közben a munkahelyek száma ne csökkenjen.