Folyamatos pozícióvesztés - A BFT elemzése a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlettségéről

A BKÜ, azaz a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén mért egy lakosra jutó települési gazdasági erő az országos átlaghoz képest fokozatosan csökkenő mértékű, ami a Balaton térségének gazdasági pozícióvesztését jelenti. 2013-ban az egy lakosra jutó országos átlagnak már csak alig 80 százalékát érte el a régió gazdasági ereje - olvasható a Balaton Fejlesztési Tanács legújabb elemzésében. Ezen mérések célja - amelyek a legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti és infrastruktúra-indikátorok alapján készülnek -, hogy az üdülőkörzetben zajló jelenségekről valós információkat tárjanak a döntéshozók elé.

A mostani elemzésből kiderült, hogy bármennyire is tűnik a BKÜ az ország gazdaságilag egyik legfejlettebb területének, gazdasági növekedése rendre elmaradt az országos növekedési átlagtól.

A kilencvenes évek közepén még magasabb fejlettségi szinten állt ez a terület, mint az országos átlag, majd az évek során fokozatosan pozíciókat vesztett, és 2002 környékén tartósan is az országos átlag alá süllyedt a Ba- laton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) átlagos fejlettségi szintje. Ez a folyamat azóta is tart, a kutatásból kiderült, a BKÜ folyamatosan veszít relatív fejlettségi pozíciójából.

Ezzel a tendenciával nincs egyedül a régió: az ország több megyéje is az átlag alatt található, és egy részük folyamatosan pozíciókat is veszít. Ha önálló megye lenne, a Balaton-régió is ebbe a csoportba tartozna, bár azt is hozzá kell tenni, ilyen mértékű relatív pozícióvesztés, mint amit a BKÜ produkált, csak kivételes esetekben volt tapasztalható. Talán még döbbenetesebb ez az eredmény, ha külön nézzük a part menti, illetve parttól távolabbi települések eredményeit. A háttértelepülések esetében azt mutatta ki a felmérés, hogy átla- gos fejlettségi szintjük alig-alig mutat mozgást, vagyis a gazdasági növekedésük nagyjából az országost követi évről évre, nincs felzárkózás, de nincs leszakadás sem.

Ez az eredmény pedig azt jelenti, a part menti települések pozícióvesztése jelentősebb. Ezeknek a településeknek a kilencvenes évek közepén az átlagos fejlettségi szintjük az országos átlag másfélszeresét is elérte, de a folyamatos zuhanás miatt 2013-ra már az országos átlag alá került. Ez azt is jelenti, hogy a BKÜ általános visszaesésében a part menti települések lassú, az országos átlagot meg sem közelítő növekedése játssza a kulcsszerepet. Ennek több oka is van, többek között az, hogy az itt megtermelt gazdasági volumen mintegy 70 százaléka a part menti településeken koncentrálódik, és csak mintegy 30 százalékos a nem part mentiek részesedése.

A BFT-elemzésben emellett kitérnek a teljes országos fejlettségi szint vizsgálatára is. A megyék tekintetében ma a főváros nélküli Pest megyével áll azonos fejlettségi szinten körülbelül a BKÜ. Ez a jelenség jól illeszkedik a hazai területi folyamatok fő áramába, hiszen a piacgazdasági viszonyok megerősödésével párhuzamosan a területi egyenlőtlenségek is megnőttek az országban. Ehhez hozzá kell tenni, így azért biztatóbbak az eredmények, hiszen a BKÜ fejlettségi szintje még mindig átlag feletti, bár itt is jelentős a visszaesés 1994- 2013 között. Az egy lakosra jutó gazdasági értéktermelés még mindig meghaladja azt a szintet, amit a Budapesten kívül Magyarország produkál. Vagyis, mivel a BKÜ egyáltalán nem tudja tartani a lépést a fővárosi gazdaság növekedésével, relatív pozícióvesztése az országon belül elsősorban ennek köszönhető.

Számos hasonló elemzés is készül még a közeljövőben, hiszen a BFT a Balaton 2007-2020 közötti időszakra szóló, hosszú távú területfejlesztési koncepciója elfogadásával egy időben döntött arról is, hogy az üdülőkörzetre vonatkozóan rendszeres fejlesztési monitoring elemzések készüljenek az év folyamán.