Csopakon tilos kivágni a szőlőt - Balaton konzílium a borászat és a magánérdek ütközéséről

Ezzel a felütéssel indított kerekasztal- beszélgetést a Csopaki Kódex, a Balatoni Kör, és az Északipart Magazin. A Jásdi birtokon tartott beszélgetésen részt vett Jásdi István csopaki borász, Laposa Bence borász, a Balatoni Kör tagja, Ambrus Tibor, Csopak polgármestere, Andréka Tamás a Földművelésügyi Minisztérium jogalkotási főosztályvezetője, Fabacsovicsné Kovács Krisztina a Balatoni Szövetség titkára, Kardos Gábor a Balatoni Kör szóvivője, Bóka István Balatonfüred polgármestere. A beszélgetés résztvevőin kívül a nézők között több szakember is helyet foglalt.

Az már a beszélgetés elején kiderült, hogy érdemes külön foglalkozni a zártkerti szőlőkkel és a több hektáros birtokokkal. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy a zártkert tulajdonosok kezdeményezzék területük mezőgazdasági területből kivonását, a szőlő kivágását.

Andréka Tamás szerint ebben a kérdésben két érdek ütközik: a közérdek, hogy a szőlők és a táj megmaradjon, és a magánérdek, mely szerint a nyaraló nem szeretne szőlőt művelni. Bóka István szerint a zártkerteknél a legnagyobb probléma, hogy pár ezer négyzetméteres szőlő nem képes jövedelmet termelni, de felhívta a figyelmet arra is, hogy attól ha valaki kivágja a szőlőt még nem építkezhet. Véleménye szerint a zártkertek beépítését, és a szőlőkivágást valós szankciókkal kell megakadályozni. Jásdi István arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kell azok magánérdekét védeni, akik a jogszabályok áthágásával, megkerülésével növelték ingatlanuk értékét. Ambrus Tibor elmondta, hogy az országban egyedüliként Csopakon a szőlő természetvédelmi oltalom alatt áll, kivágása tilos és 48 perük van ebben az ügyben a bíróság előtt.

A földdel kapcsolatos másik probléma, hogy a nagyobb szőlőterületek árai irreálisan magasak. Balatonfüred környékén nem ritka, hogy 3000 forintot is elkérjenek egy négyzetméterért, ami 30 millió forintos hektáronkénti árat jelent. Ezen az áron szőlőtermeléssel, borászattal foglalkozó gazdálkodó ezt nem tudja megvenni, ezért kerülnek befektetők kezébe a területek. Jásdi István szerint a szőlőterület árát a rajta előállítható termék értéke kellene, hogy meghatározza, nem a panoráma. Andréka Tamás szerint a bonyolult földforgalmi törvény, és a beépített agrárkamarai vétó- lehetőség éppen arra hivatott, hogy a spekulációt megakadályozza. Bóka István szerint jogszabállyal kellene a földterületek értékét meghatározni.

Szintén aggályos az a jelenlegi szabályozás, mely lehetővé teszi, hogy aki valahol a balatoni borvidék értéktelenebb részén pár hektár szőlővel rendelkezik, az egy parthoz közeli, turisztikailag értékes néhány ezer négyzetméteres ingatlanján hozzon létre birtokközpontot. Az egybegyűltek véleménye szerint érdemes lenne a Balaton törvényt módosítani, hogy ezt megakadályozzák, és helyi szinten is lehet úgy szabályozni, hogy erre ne legyen lehetőség.