Káosz a devizahiteleknél?

- Bíztunk 15 évvel ezelőtt a bankok hiteleket érintő ígéretében, én a kereskedelemben, férjem festő-mázolóként dolgozott, biztos jövedelmünk volt, és álmunkban sem hittük, hogy sorsunk a drasztikus és egyoldalú emelések miatt keservesen megváltozhat - meséli Gondosné Anna. Az asszony elmondta, közel 15 éve azért mentek be egy veszprémi autószalonba, hogy hitelből autót vásároljanak munkába járáshoz, mert arra nem volt lehetőségük, hogy a járművet saját erőből megvegyék. Svájci frank alapú hitelt ajánlottak fel nekik, kitűnő feltételekkel, belátható futamidőre, összesen 3,3 millió forintot igényeltek, közel 32 ezer forint havi törlesztés mellett.

Nyolc évig fizették a hitelt, egészen a többszörös emelésig, aztán odáig jutottak, hogy egy napon telefonon közölték velük, elviszik tőlük az autót. Ők akkor tudták meg, hogy valójában lízingszerződést kötöttek, amiről elmondásuk szerint addig azt sem tudták, hogy az mi. Gondoséktól kétmillió forint felett követelnek még, fogalmuk sincs, hogy mi lesz ügyükből. A pár az autós hitelszerződés megkötése után egy évre úgy döntött, házvételre is igényel kölcsönt. Eladták veszprémi házukat, mert Olaszfaluban szerettek volna élni, hogy megtermeljék a konyhára valót. Az újonnan vett házra nyolcmilliós devizahitelt vettek fel, szintén svájci frank alapút, tizenöt éves futamidőre, havi 67 ezer törlesztéssel, amiből később havi 267 ezer forint lett.

- Otthonunkat az eszköz-kezelőnek köszönhetjük, ami a házat megvette tőlük, és most havi 25 ezer bérleti díjért itt élhetünk - mondta az asz-szony. A házat hat éven belül vásárolhatják vissza az államtól, ha nem tudják ezt megtenni, maradhatnak bérlőként.

Gondosné Gál Anna: Tizenöt esztendeje a devizahitelek hálójában vergődünk
Fotó: Kovács Erika

- A ház hitelét 2011-ig fizettük becsülettel, utolsó vasunkat is a törlesztésre adtuk fel, eztán nem bírtuk, kesereg Anna. Hozzáteszi, a hitelek felvételekor álmukban sem gondoltak arra, hogy néhány év múlva ennyire drasztikus emelés lesz, amiről kezdetben szó sem volt.

- Alaposan felkeverte a devizahiteles problémát az egyik budapesti kerületi bíróság ítélete, amely a Kúria jogegységi határozatával szemben az adósnak adott igazat - utalt egy minapi esetre Kovács László, a károsultak egyesületi főtitkára.

Mint mondta, szakértői véleményre támaszkodva a Kúria ugyanis azt állapította meg, hogy történt devizakereskedés a hitel finanszírozásával kapcsolatban, illetve valószínűsíthető, forráshiány miatt a bank akkor nem is rendelkezett a hitelhez szükséges devizával. Kovács hozzáfűzte, a per lényege, hogy az ügyfél nem tudott ezekről a valutabeszerzési akciókról, amely mögött nem is volt valójában deviza, az csak papíron, virtuálisan létezett. Ezekről a problémákról a hitele-sek már régóta beszélnek, de a Kúria jogegységi határozata elkaszálta a reményeiket.

- A szerződés érvénytelenségének egyik fő kritériuma, hogy a szerződési feltételeket a felek vajon megtárgyalták-e vagy sem. Mivel az ilyen típusú ügyletekről az ügyfélnek nem volt tudomása, ezt nem is tárgyalhatták meg - szögezte le Kovács. Megjegyezte, ezek a tranzakciók nem tekinthetők a bankok belügyeinek, hiszen ezek az ügyletek mind a bank, mind az ügyfél számára kockázatot jelentenek, illetve árfolyamfelhajtó hatásuk van. Sem az üzletszabályzat, sem a kockázatfeltáró nyilatkozat említési szinten sem kezeli azt a problémát, melyről az ügyfélnek tudnia kellett volna, állította a főtitkár. Kiemelte, a szakértő megállapította, tényleges devizabeszerzés nem történt, és erről a bank semmilyen igazoló okiratot kiadni nem tud. A pénzügyi szolgáltatók nagy része nem is volt jogosult ilyen műveletek végrehajtá-sára, ezeket elsősorban a re-finanszírozó bankok végez-ték el.

- A Kúriának ki kell ad- nia azokat a tanulmányokat, szakértői véleményeket, mely alapján a jogegységi határozatot meghozta, mely a magyar fogyasztók ügyeit érin-ti, tehát közérdekű adatok - állította Kovács László. Hozzátette, a jegybank hallgat, valószínűleg vannak szakértői, akik állásfoglalást tudnának mondani az ügyel kapcsolatban.

- Kérdés, hogy egy igazságos rendezés érdekében mi a fontos? Lényeges-e több száz- ezer család anyagi helyzete és életminősége? - vetette fel a főtitkár, aki rámutatott: a Magyar Nemzeti Banknak vissza kell szolgáltatnia a devizahiteleseknek azt a 220 milliárd forintot, amit a forintosításkor üzleti nyereségként saját magának elkönyvelt. A pénzt vissza kellett volna már forgatni, hiszen egy 210 forintos árfolyammal az ügyfelek is jobban jártak volna.

- Mi lehet a következménye a mostani helyzetnek? A két ellentétes jogi állás-foglalás, a jogegységi határozat és a bírósági ítélet szak-értői véleménnyel beláthatatlan mennyiségű jogi proce-dúrát vonhat maga után. A pénzügyi kormányzatnak elé kellene mennie az eseményeknek, itt az idő az újraértékelésre, mert a bírósági perek senkinek nem használnának, hangsúlyozta Kovács László.