Gazdaság

2014.05.25. 14:35

Miből nem lesz cserebogár?

Évente több tízezer magánember alapítja meg első vállalkozását, ám ezeknek a cégeknek a 99 százaléka legjobb esetben is mikrovállalat marad, csupán töredékük válik a szó legszorosabb értelmében „startup” vállalkozássá. Egy ilyenre Szentjakabfán is találtunk példát.

Tremmer Tamás

Az utóbbi néhány évben számos sikertörténetet lehetett hallani hazai és nemzetközi startup vállalkozásokról, többek között ez is erősítette az arányaiban amúgy is magas cégalapítási kedvet. „A cégalapításoknak csak a harmada köthető olyan újdonsült tulajdonosokhoz, akik életükben először kezdenek vállalkozásba. Tehát az igazi kezdő vállalkozók aránya rendkívül alacsony – ez az egészségtelen hazai cégstruktúra újabb bizonyítéka” – mondja Tóth Tamás, az OPTEN ügyvezető igazgatója.

A statisztikák szerint sajnos ezen cégeknek csak töredékéből lesz említésre méltó vállalat még hazai környezetben is, nemzetközi mércével nézve pedig még kritikusabb a helyzet. „A friss tulajdonosok kevesebb, mint egy százaléka büszkélkedhet azzal, hogy cége árbevétele három éven belül meghaladta a nemzetközi mikrovállalkozás kategóriát, a közép- vagy nagyvállalatok aránya pedig már gyakorlatilag nem is mérhető. A friss tulajdonosok cégeinek csak fele számolt be értékesítési forgalomról három év után, de ezen beszámolók 60 százalékában az árbevétel a tízmillió forintot sem éri el, 100 millió forint feletti bevétellel pedig már csak az összes vizsgált cég kettő százaléka rendelkezik. „Ezek a rossz arányok sajnos azt sugallják, hogy a kezdő vállalkozások is csak növelik a hazai cégstruktúra elaprózódottságát és fluktuációját” – teszi hozzá az ügyvezető.

Ha nem árbevétel, hanem tőkevonzó képesség szerint vizsgáljuk a cégeket, akkor jobb a helyzet. Ha azt nézzük, hogy a cégek hajtottak-e végre komolyabb – legalább ötmillió forintos – tőkeemelést, vagy tulajdonosi szerkezetükbe került-e be külföldi cég vagy magánszemély, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kezdő cégek 3,5 százalékával történt ilyen pozitív változás működésük első három évében” – mondja Tóth Tamás.

Ágazati szempontból sem kecsegtető a helyzet, a startup cégek egyik fontos jellemzője lenne ugyanis az innováció, amelyet jól kiaknázva növekedési pályára állhat a cég. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy ily módon jellemzően az innovatív szellemi tőkére építő vállalkozások lehetnek sikeresek. Az utóbbi években túlnyomó részt az informatika, az infokommunikáció vagy a tudományos tevékenységben újat alkotó vállalatok lehettek sikeresek, a hazai adatokat vizsgálva azonban sajnos az látszik, hogy ezekben az ágazatokban – az ott működő összes cég számához képest viszonyítva – rendkívül alacsony a startup vállalatok aránya.

Magyarországon főleg a kereskedelemben és a logisztikában magas a friss cégtulajdonosok aránya, ami pozitív dolog ezekre a szektorokra nézve, csakhogy ezekben az ágazatokban az innovatív megoldásoknak és paradigmaváltásnak kisebb a relevanciája és valószínűsége. Egy sikeres startup cégre megyénkben is van példa. A cégbírósági adatok szerint 2010 év végén alakult, ötmillió forintos jegyzett tőkével rendelkezik a Food & Drinks Hungary Kft. A szentjakabfai székhelyű társaság gyorsan kinőtte magát, hisz már Budaörsön és Balatonfüreden is van fióktelepe. Az élelmiszer, ital nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozást Lengyel Áron vezeti. A cég 2011-ben 2,8 milliárd, 2012-ben pedig 7,6 milliárd forint árbevételt ért el. Próbáltuk keresni Lengyel Áront, hogy ossza meg olvasóinkkal a tapasztalatait, miként tudott ilyen rövid idő alatt ilyen sikeres vállalkozást összehozni, de elektronikus levelünkre nem válaszolt.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!