Kamu élelmiszerek a polcokon

Szendvicsfeltét, frissföl vagy épp kakaómassza csoki helyett,  mind ilyen termékek. Olcsóbbak, és ízük alapján sem mindig mondanánk meg, hogy nem eredeti terméket eszünk, jobb ha átgondoljuk, mit vásárolunk - derül ki a Pénzcentrum.hu összefoglalójából.

Ilyen megtévesztő termék például a lapka, ami ugyan nem sajt, mégis sajtként fogyasztható. Igazából keményített növényi zsírból készül, tejet, tehenet nem lát. De nem is állítja magáról, hogy sajt lenne, általában sajtjellegű készítménynek nevezik. Találhatunk az áruházak polcain habspray-t is, ez a tejszínhabbal ellentétben nem tejszínből, hanem növényi zsírból van és átlagosan száz forinttal olcsóbb, mint ez utóbbi. De a tejpolc is veszélyzóna: ami nem egyszerűen tejként fut (tejital, reggeli ital, reggeli friss), abban más is van, leggyakrabban savó, permeátum, vagy növényi zsiradék. Emiatt pedig valóban aligha nevezhető tejnek. Ott vannak a "fölök": frissföl, farmföl és ehhez hasonló elnevezésű készítmények. Nem hiába nem szerepel a tej előtag: bár többségük tejalapú (de nem tejszín, mint az igazi tejföl), azt turbózzák fel növényi zsírral és más adalékokkal. A kakaós bevonó sem csokoládé valójában, és az előbbiekhez hasonló összetevőkkel helyettesítik a kakóvajat. Bár nem élelmiszer, de megemlíthető például a matróz/tengerész ízű szeszesital is, ami gabonaszeszből és rumaromából áll, míg az eredeti rum melaszból, vagy cukornád levéből készülhet.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szerint számos példát lehet látni nap mint nap a hamisításra: többek között ha lejárt alapanyagokból készül valami, vagy egy olcsó terméket drága megfelelőjének csomagolásába bújtatnak. Esetleg nem engedélyezett összetevők használata (mint például a pár évvel ezelőtti pirospaprika botrány esetében, amikor míniummal keverték a fűszert), vagy a külföldi áruk magyarként való eladása esetén. Sokszor csak hatósági ellenőrzések során derül fény ezekre, de előfordul olyan is, hogy akár az áruházakba is eljuthatnak ezek a termékek. Ezeken kívül a testület hamisításként említi például a fent említett növényi zsírt tartalmazó csokoládé illetve tejtermékek előállítását, vagy a méz cukrozását, enzimezését is. De ha új néven, csak az eredetire hajazó névvel kerülnek a polcokra, nem számítanak illegálisnak.

Nézzük meg az összetevőket: szánjunk több időt a vásárlásra, és böngésszük át az összetevőket. Ha nagy arányban tartalmaz egy tejtermék tejipari mellékterméket, azaz savót, permeátumot, vagy növényi eredetű alapanyagokat, például szójatejet, szójazsírt vagy növényi zsírt, akkor nagy rá az esély, hogy utánzatról van szó.