Hogyan lesz jobb a világ?

Az immár negyedik, sikerrel megrendezett klímacsúcson az Ipar-energia-környezet: hogyan lesz jobb a világ? kérdésről mondták el véleményüket az egyes területek legkiválóbb szakértői.
 
A rangos szakmai konferencia nyitányaként három európai ország nagykövete tartott előadást. Jonathan Knott brit nagykövet hangsúlyozta, hogy a válságból az egyik kivezető út az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való törekvés lehet. Az elektronikus iparban is ez irányba várhatóak változások. Példaként említette, hogy a londoni olimpiai és paralimpiai játékok létesítményeit kifejezetten a környezettudatosság jegyében tervezték és építették, a működtetés során is számos intézkedés szolgálja ezt a célt. Bemutatta az olimpia járművét, amely a legújabb elektronikus meghajtású fekete taxi lesz. Svédország is nagy összegeket fektet a zöld iparba  tudhattuk meg Karin Olofsdotter nagykövet asszonytól. A lakosságot helyi szinten is ösztönzik a környezettudatos gondolkodásra, és az ország adottságainak megfelelő stratégiát valósítanak meg a megújuló energia felhasználásában. Hazánkéhoz hasonló problémákkal küzd Szlovénia a klímaváltozás terén, Darja Bavdaz Kuret nagykövet asszony szerint nyilvánvalóan a földrajzi közelségnek köszönhetően több területen közös megoldásokat is lehetne keresni. Szlovénia igyekszik a zöld ipar és mezőgazdaság által új munkahelyeket teremteni és az oktatáspolitikába is beillesztette a szemléletformálást.

 
A klímacsúcs első pódiumbeszélgetése az energetika és a környezetvédelem témájában zajlott, prof. dr. Molnár Sándor vezetésével. Ahhoz, hogy a következő évtizedekben csökkenthessük a karbonizációt,  átgondolt intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik az üvegház gázkibocsátásának csökkentését  - hangsúlyozta. Ehhez költséghaszon-elemzéseket szükséges végezni, rangsorolni az intézkedéseket és megállapítani az optimális intézkedéssorozatokat. A múlt évi nemzeti energiastratégiában megfogalmazódott a teendők listája: versenyképesség, fenntarthatóság és az energiabiztonság növelése. Fontos tehát a hazai tudásbázison alapuló fejlesztések ösztönzése, a biomassza és a geometrikus energia használata. Amíg azonban nincs társadalmi szerveződés, és nem otthonainkban kezdjük a környezettudatos életmódot, nem számíthatunk jelentős növekedésre  - figyelmeztetett. A megújuló energiaforrások használatát hangsúlyozta dr. Barótfi István, a Szent István Egyetem rektorhelyettese.

Az kormányzati támogatáshoz olyan fenntartható gazdálkodáspolitikát kell kialakítanunk, ami nemcsak felhasználja, de termeli is a megújuló energiaforrásokat előállító pénzösszegeket. Először azonban az energiafelhasználás hatékonyságán kell javítanunk, hiszen nem pazarolhatjuk megújuló energiaforrásainkat. Martin A. Dale, a Siemens Magyarország elnök-vezérigazgatója a cég hatékony energiatermelését mutatta be. A termelés hatékonyságát is cége legfontosabb feladatai közé sorolta. Jamniczky Zsolt, az E.on vezérigazgató-helyettese vállalatát a dekarbonizáció Európa-szerte aktív támogatójaként jellemezte. Fontos, hogy 2014-ig az energia- és támogatási rendszereket összekapcsoljuk, összehangoljuk, kiszámítható szabályrendszert alkalmazzunk és piacképes technológiákat alkalmazzunk - emelte ki.

Lapcsoportunk a IV. magyarországi klímacsúcs fő médiatámogatójaként a konferencia helyszínén, a budatétényi Tomori Pál Főiskola aulájában kiállításon mutatta be Üvegház programunk eredményeit. A PLT a Földért című kiállítás reprezentálta, hogy a PLT elkötelezett a környezetvédelem mellett és milyen sokat tudnak tenni a megyei lapok a szemléletformálásért. Képekkel illusztrálva mutattuk be, hogy az olvasóinkkal közösen tartott akciókkal egyebek közt számos tiltott szemétlerakó helyet derítettünk fel, az Erdővédő program keretében faültetéseket szerveztünk és különböző pályázatokkal segítettük a gyerekek környezettudatosságának kialakítását, s a témában csaknem száz cikket jelentettünk meg.