Ki taktikázik: az IMF, vagy a kormány?

A Corvinus Egyetem tanára, tanszékvezetője, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága meghívására tartott előadást Veszprémben. Előtte kértünk rövid interjút tőle.

- Ön szerint miért késik a magyar hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal? Ki húzza az időt, az IMF vagy a magyar kormány? Egyes gazdasági elemzők tudni vélik, a válság újabb szele éri el Európát, amelynek hatására meggyengülhet a magyar kormány tárgyalási pozíciója, és a valutaalap éppen erre játszik. Mi jöhet még? Lehet még rosszabb?

- A valutaalap egyik fontos rendeltetése az, hogy próbálja stabilizálni az eladósodott európai államok helyzetét, ezért nagyon sok ügyfele támadt hirtelen. Európa most gyenge pontja a világgazdaságnak. Ebbe a kontextusba illeszkedik bele a nagyon nagy adósok mellett több kisebb, köztük a magyar állam. Miután Magyarország problémája nem akut válsághelyzet, szemben a 2008-assal, ezért fontos ugyan, hogy létrejöjjön a megállapodás, de inkább taktikai okokból. Három fél között folynak a tárgyalások, hazánk és az IMF mellett a harmadik fél az Európai Unió. Miután társfinanszírozásról van szó, a valutaalap nem tud előbb befutni a célba, mint a társa, az EU. A kérdésre, hogy ki késlekedik, azt tudom válaszolni, valószínű, hogy a valutaalap a legkevésbé. Az IMF-ről lehet tudni, hogy nagyon gyors tárgyalófél, hozzá van szokva a nehéz helyzetekhez, amikor gyors döntésekkel kell válságot kezelni. A 2008 őszén történt hitelfelvétel egyik tanulsága éppen az, hogy kölcsönös szándék esetén akár néhány hét is elegendő a hitelszerződés megkötéséhez. Tehát az IMF nem húzza az időt. Itt inkább arról van szó, hogy az Európai Unióval a magyar kormánynak nagyon sok ponton vannak nyitott kérdései. Bár maga a hiteltárgyalás nem kötődik szorosan egy halom más kérdéshez - például a stabilitási, növekedési paktumból származó úgynevezett "túlzott hiány eljárás sorozathoz" vagy a nemzeti bank jogállásához -, de azok nyilván kivetülnek rá. A Nemzeti Bank megnyugtató státusát értelemszerűen beszámítják a feltételek közé.

- Egyáltalán akar-e hitelt felvenni a magyar kormány a valutaalaptól olyan áron, hogy gazdaságpolitikája revíziójára kényszerítenék? Ön szerint is szükség lenne változtatásokra ahhoz, hogy felfelé ívelő pályára álljon a magyar gazdaság?

- A valutaalap, amely a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak a gördülékeny intézése fölött őrködik, vissza akarja kapni a pénzét, utolsó beszálló, akkor lép be, amikor már más nem vagy csak nagyon drágán. Általában az fordul a valutaalaphoz, akinek baja van. Teljesen érthető tehát, hogy garanciát akar, olyan költségvetést vár el, amiben helye van a visszafizetésnek. Faragják le a fölösleges kiadásokat, ne kezdjenek el államosítani. Miközben az erősebb állami szerepvállalást ígérő magyar kormány az elmúlt másfél évben államosított egész sok területen. Az adófizetők pénzéből befektetett az olajtársaságba, egy teherautóüzembe stb. Nyilvánvaló, ez már egy ütközési pont. Nem hinném, hogy az IMF erre pénzt adna. A valutaalap érzi azt a nagy problémát, hogy a magyar gazdaság nem növekszik kellőképpen. Ha nem növekszik, miből fogja visszafizetni az adósságot?

- A gazdag nyugat elvárásait tekintve az embernek az az érzése, azt követelik tőlünk, hogy húsz év alatt hozzuk be ötven év lemaradását, ami képtelenség.

- Magyarország 2005-ig nagy ütemben hozta be a lemaradását, ugyanúgy, mint Szlovákia, Észtország, Szlovénia, történelmi ugrást hajtott végre. 2004 táján azonban leszakadtunk a többiektől, folyamatos, masszív túlköltekezésbe kezdtünk, az államot is beleértve, ami nagyon nagy hiba volt. Ez a megterhelt állam futott bele a gazdasági válságba és ennek a levét isszuk mind a mai napig.

Nem kapott új ösztönzést a gazdaság

Bod Péter Ákos adatokkal támasztotta alá előadását. Kiemelte, a lakossági fogyasztás 2008 óta nem növekszik Magyarországon. A beruházási aktivitásunk régóta nagy mínuszban van, ami aggasztó, ezzel összefüggésben nem növekszik a foglalkoztatottak száma sem. Mindez azt mutatja, nem következett be magyar gazdasági fellendülés a válság után, a visszaesésnek csak kis százalékát tudtuk behozni. Nem kapott új impulzusokat a gazdaság. Növekedési teljesítményünk gyenge közepes - mondta. Azonban, ha az európai konjunktúra javulni fog, akkor remélhetőleg 2013 hazánkban is javulást hoz.