Tervezhető jövőkép - Kiszámítható adópolitika kell a kisvállalkozásoknak

- Hazánkban a vállalkozások mintegy 95 százaléka mikrovállalkozás, azonban a munkavállalók mindössze 37 százalékát alkalmazzák. A kis- (19 százalék) és a középvállalkozások (17 százalék) ugyan javítanak az összképen, ám tény, hogy a multinacionális cégek túl nagy szeletet hasítanak ki a foglalkoztatási "tortából". Ezzel szemben az Egyesült Államokban a magánszektor alkalmazottainak felét a kisvállalkozások adják, az új munkahelyek 65 százalékát is ők teremtik meg, s a GDP jelentős részét is ez a szektor adja - mondta el előadása nyitányaként a tengerentúlon és Magyarországon is vállalkozásokat üzemeltető Harsányi Lajos.

A házigazda Paxonia irodaház tulajdonosa szerint piacteremtésre és innovációra lenne szükség a kkv-k esetében, nem előremutató irány, ha az állami és az európai uniós támogatásokra alapozzák egy vállalkozás elindítását és működtetését.

- Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az állam szerepe csupán az adóterhek csökkentése és a működési feltételek, valamint a hosszú távú stabilitás biztosítása. Ezzel szemben a vállalkozóknak a meglévő innovációs elképzelés mellett az alapos felmérést követő kockázatvállalás a feladatuk. Új piacokat kell keresni, ne féljünk a külföldi szerepvállalástól - emelte ki Harsányi Lajos.

Más oldalról közelítette meg a kérdést dr. Szirmai Péter. A Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója szerint nem az adóterhek csökkentése az elsődleges, hiszen ebből a szempontból Európa felső harmadában állunk.

- Sokkal inkább szükség volna kiszámítható adópolitikára, hiszen stabil és tervezhető jövőkép mellett egy vállalkozás szinte mindent kibír és túlél - emelte ki a Vállalkozók Országos Szövetségének vezető tisztségviselője. Szirmai Péter megjegyezte, elkeserítő az adat, hogy hazánkban hiányzik a tőkesúly, hiszen egy százalék alatt van a középvállalkozások száma.

Dr. Roóz József, a Budapesti Gazdasági Főiskola egykori rektora az európai tendenciának is beillő spórolást, s ebből következően a fizetőképes kereslet hiányát jelölte meg legfőbb problémaként, márpedig a fogyasztás élénkülése nélkül nincs jól működő gazdaság - hangsúlyozta az előadó. 

- Az is komoly gond hazánkban, hogy a 14-64 éves korosztály mindössze 55 százaléka végez termelőmunkát, amivel az uniós rangsor hátsó felében kullogunk. Sajnos a problémát 20 esztendeje nem sikerült megoldani - hangsúlyozta dr. Roóz József, aki az oktatás és képzés fejlesztésében látja a kiutat. 

- Közös célként kell meghatározni, hogy a termelőszektorban helyezkedjenek el minél többen, s ehhez kell igazítani a képzési struktúrát. Az elmúlt két évtizedben hiába költött el rengeteg pénzt erre a célra az ország, mégsem sikerült országos szinten is jelentős számú és képzettségű szakembert kinevelnünk.