Csányi: a kormány saját magát győzi le

Aki átmegy forinthitelbe vagy már ilyen adóssága van, annak nő a kamata - idézte a Privátbankár internetes hírportál az OTP vezetőjének a budapesti Corvinus Egyetemen tartott hétfői előadását. Ám ha a devizahiteleket csak nagyon kevesen váltják át, akkor nem lesz nagyobb megrázkódtatás - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

Csányi Sándor a rendezvényen beszélt arról, hogy a hazai piacra bejövő külföldi bankok nem rendelkeztek megfelelő forintlikviditással, az addig kissé pangó adósságpiacot célozták meg, ahol bőven volt üzleti potenciál. A forinthitelek kamatai magasak voltak, a külföldi bankoknak nem maradt más bejárat a piacra, mint a devizahitelezés. Tíz évvel ezelőtt az MKB indult el ezen a vonalon úttörőként euró alapú hiteleivel, 2004-ben pedig a CIB és a K&H indult a CHF alapú hitelekkel, de az OTP ekkor még mindig nem kapcsolódott be ebbe - emlékezett vissza Csányi.

Csányi azt is felvetette, hogy a bajban lévő adósok nagy része nem az árfolyamok miatt van bajban, hanem azért, mert nincs munkája, ám erről mindenki hallgat.

Csányi Sándor a tudósítás szerint úgy nyilatkozott, hogy kockázatosnak ítélték meg a deviza alapú hiteleket, sőt, mindent megtett, hogy lobbizzon a devizahitelek ellen. 

Az is megoldás lehetett volna, ha a Magyar Nemzeti Bank hedgelte volna az ország devizakockázatát, ezt neki kellett volna megtennie, így amit most buktak az adósok, azt megnyerhette volna a hedgelési technikán a jegybank - a kettő kiütné egymást. A hazai bankok ugyanis CHF-hiteleket vettek fel és adtak tovább, a kockázatot pedig az adósok vállaltak egyedül.    

Bár ezzel a kreatív megoldással az MNB nem élt, 2003 óta folyamatosan felhívta jelentéseiben az adott kormány figyelmét arra, hogy a devizahitelezés, milyen kockázatokat rejt magában - írja Privátbankár.

Az OTP elnök-vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a devizaadósok jelentős része szabad felhasználású devizahitelt vett fel, ami azt jelentette, hogy felvette a hitelt, fedezetül adta az ingatlanát, a hitelt pedig betétekbe fektette, kihasználva a kamatok közti különbséget, magyarul, ezek a hitelesek kifejezetten spekulatív céllal vették fel a kölcsönt. Ez nagyjából a fele a devizahiteleseknek, "ők valószínűleg sejtették, hogy mi a különbség a forint- és a devizahitel között, hiszen ebből akartak megélni" - mondta Csányi Sándor.

Az elnök-vezérigazgató szerint a legbosszantóbb az, hogy ezeknek az adósok nagy részét a hitelközvetítők beszélték rá a devizahitelre. "A hitelközvetítők a szegénység vámszedői" - mondta Csányi.

Mint leszögezte, "nem a bankszektor vezette meg ezeket az embereket, hanem a hitelközvetítők". Csányi szerint 2008-at megelőzően a hitelesek 60-70 százaléka a közvetítők útján vett fel deviza alapú jelzálogkölcsönt. "És most ezek a hitelközvetítők forinthitelek kiajánlására készülnek" - mondta az OTP első embere. Csányi szerint alaposan át kellene gondolni, hogy a hitelközvetítők folytathassák-e tovább ténykedésüket az országban.