Üdítőnél jobb a víz

A gyümölcslevek piacán a 2007 óta tartó csökkenés a tavaly és  idén is folytatódott. Ez alól a százszázalékos gyümölcslevek a kivételek, ennek a piacrésze 2008 óta folyamatosan nő. Szénsavas üdítőitalokból az idei év első fél évében közel három százalékkal vásárolt kevesebbet a lakosság, mint az előző év hasonló időszakában.

Valamilyen alkoholmentes üdítőitalt (ásványvíz, gyümölcslé, szénsavas üdítőital, jeges tea) szinte minden magyar háztartás vásárol legalább egyszer egy évben.

A felsoroltak közül a három hidegital-kategória (gyümölcslé, szénsavas üdítőital, ásványvíz) vásárlása széles körben elterjedt - a magyar háztartások közel 80 százaléka vásárolta 2009 során -, azonban a viszonylag innovatívnak számító jeges tea még nem tud olyan széles vásárlói réteget elérni, a magyar háztartások harmada vásárolta tavaly. 

A három hidegital-kategória vásárlóközönségét összehasonlítva elmondható, hogy a szénsavas üdítőitalok vásárlásában arányaiban nagyobb a gyermekes családok szerepe, mint a gyümölcslevek esetében; a legkisebb mennyiségi arányt pedig az ásványvizek vásárlásában képviselik. Ez nem azt jelenti, hogy több gyermekes család vásárol szénsavas üdítőitalt, mint ásványvizet, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a gyermekes családok jóval nagyobb mennyiséget - közel kétszer annyit - fogyasztanak szénsavas üdítőitalokból, mint a nem gyermekes családok, míg ez az arány az ásványvizek esetében teljesen kiegyensúlyozott - mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária szektormenedzsere.

Hasonlóan jól kirajzolódó szociodemográfai profil figyelhető meg, amikor településméret alapján vizsgáljuk a vásárlókat: a kistelepülések, falvak aránya a szénsavas üdítőitalok esetében a legmagasabb, míg az ásványvizek esetében a legalacsonyabb.

Az ötezernél kisebb lélekszámú településeken vásárolja meg a magyar lakosság a szénsavas üdítőitalok közel 40 százalékát, míg az ásványvizek esetében ez az arány 28 százalék alatt marad.