Mi alapján fizessenek? - Alkotmánybíróság előtt a hajósok ügye

Mint az ismeretes, az Alkotmánybíróság január 28-i ülésén már foglalkozott a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóval (luxusadó), de a vízi járművekre vonatkozó részt nem helyezte hatályon kívül. Az egylet titkára és dr. Varga Viktória ügyvéd több mint egy hónapnyi anyaggyűjtéssel, jogszabályok, alkotmánybírósági határozatok tanulmányozásával készítette a beadványt, amely az első elbíráláson a napokban túlesett, az Alkotmánybíróság vitára alkalmasnak találta.

Az egylet, s a vitorlástársadalom egyébként azt kifogásolja, hogy az adót nem, illetve csak nagyon nehezen meghatározható paraméterek alapján lehet megállapítani. Ez pedig a hajók életkora és a névleges vitorlafelület - egyikre sem létezik egzakt adat. A fizetési kötelezettség  a balatoni hajók legalább hetven százalékára vonatkozik, az adó évi 13 ezertől kezdve akár 200 ezer forint is lehet.

"Az egylet elfogadja azt a jogalkotói álláspontot, hogy a nagy értékű vagyontárgyak közé sorolja a vízi járműveket, és azokra adót kíván kivetni. Nem tudjuk azonban elfogadni, hogy a hajózást érintő jogszabályok megalkotása a szakmai szervezetek megkérdezése nélkül történik, sem azt, hogy az adó kivetése olyan adatokon alapul, amelyek nem állnak a hajótulajdonosok rendelkezésére, és az adóhatóság által sem ellenőrizhetőek, vagy idejét múlt szokásjogon alapulnak" - áll az egylet közleményében.

De, hogy a probléma mindenki számára érthető legyen, Böröcz Péter elmondta: a hajóknál a hajólevél jelenti a forgalmi engedélyt, ebben azonban nem szerepel a hajók gyártási éve, csupán a vízre bocsájtást tarják nyilván a hajólajstromban. Kereskedőknél, kikötőkben pedig léteznek olyan vitorlások, amelyek a gyártás után akár évekig is "raktáron" álltak  a vízre engedés előtt. Öregebb, netán külföldön vásárolt  járművek esetében ez még nehezebb, az életkor néha meghatározhatatlan, így ez alapján az adóbevallás is gondot okoz.

 Ugyanez a helyzet a névleges vitorlafelülettel is: meghatározni egy speciális képlet és mérőszalag segítségével lehet. Hogy egy vitorlázó magyarázatával éljek, szerinte ez olyan, mintha a kocsi üléshuzatának négyzetméterét meghatározva kellene adót fizetni. A beadvány szerint ezen jogszabály értelmezhetetlensége kiszámíthatatlan helyzetet teremt az adózók számára, és mivel önbevallás alapján kell adót fizetni,  ez lehetőséget ad az önkényes jogalkalmazásra.  Az egylet álláspontja szerint pedig a normaszöveg értelmezhetetlensége ez esetben az átlagosnál nagyobb súlyú.  Böröcz Péter úgy véli,  további kérdést vet fel az is, mindez hogyan ellenőrizhető egyáltalán.

A gyakorlatban  a  25 négyzetméternél nagyobb névleges vitorlafelületű hajókra kell adót fizetni, 10 éves korig minden megkezdett négyzetméter után 2000, 11-21 éves korig 1000, ennél öregebb hajók esetében pedig 500 forintot. Azaz ez éves szinten  minimum 13 ezer, de akár 200 ezer forintot is jelenthet a tulajdonosoknak. A helyzetet egyébként tovább bonyolítja, hogy például a magyar tengeren az egyik legelterjettebb típus, a Balaton 25 is többféle árboc és vitorlamérettel készült, tehát ugyanabból a típusból léteznek olyanok, amelyek adókötelesek, mások pedig már nem.  Nem lehet tehát típusra bontva sem egységes adatokat kibocsájtani a gyártóknak. Az adózás alól kivételt képeznek a gazdasági tevékenységet végző céges hajók, illetve a Magyar Vitorlás Szövetség és a tagegyesületei üzemeltetésében levő vízi járművek. 

Az egyik hajózási portál fórumozói is hosszasan taglalták az új szabályozást, többek között megosztották a vitorlafelülettel kapcsolatos bonyolult számítás képletét is. Egyik véleményező  szerint ezt a káoszt mihamarabb tisztába kellene tenni egy sokkal egyszerűbb szorzóval, másvalaki pedig azért tartja igazságtalannak, mert a hajót az adózott jövedelméből vásárolta.

Az egylet egyébként bízik abban, hogy a beadványban ismertetett tények meggyőzőek lesznek az Alkotmánybíróság testületének ahhoz, hogy a törvényt megsemmisítse.

- Amennyiben az Alkotmánybíróság a jogszabályokat a bevallási határidő (magánszemélyeknek május 20, gazdasági társaságoknak május 31) előtt nem tárgyalja, vagy nem semmisíti meg, nem javasoljuk senkinek, hogy az adó bevallását és megfizetését határidőre elmulassza - mondta Böröcz Péter.

- "A sportot ne adóztasd!" feliratú színes lufik eregetésével kíván tiltakozni a most szombati balatonfüredi vitorlás évadnyitón a luxusadó ellen a Magyar Vitorlás Szövetség.

- A szövetség alapvetően egyetért a fentiekben említett törvény és kormányrendelet eredeti törvényalkotói szándékával, a rendeletek újragondolása és pontosítása érdekében figyelemfelhívó demonstrációt tervez, egyben felajánlja szakmai közreműködését.

- A szövetség szerint a luxusadó törvény jelenlegi formájában a vitorlás sport költségeit jelentősen megnöveli, valamint a fejlődésére hátrányosan hat.