2010.05.18. 16:42
Befektetési mesterkurzus
Budapest - Merre tart ma Magyarország? címmel befektetési mesterkurzust indított a DFT Hungária. A diskurzus, amelyről lapunk sorozatban számol be, hazánk gazdaságpolitikai kilátásairól, a devizapiac tanulságairól, a válság utáni stratégiákról és jóslatokról folyik. Az első részben Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szólal meg.
Nem tarható az a húsz esztendeje fennálló állapot, hogy a magyar állam a magyar nemzeti össztermék közel felét elvonja és újraosztja, hiszen ez nagyban rontja Magyarország versenyképességét - mondta Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.
A Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi rangsorán ugyan nem foglalunk el rossz pozíciót a negyvenedik hellyel, de megítélésünket főleg az állammal kapcsolatos mutatók rontják. A magyar állam drága, de nem is ez a legnagyobb baj, hiszen így is lehet eredményes egy ország, utalt Svédországra, hanem az, hogy rossz és eredménytelen. A rendszerváltás óta minden választáskor azt lehetett tapasztalni, hogy meglódult az állami túlköltekezés, a helyzet azonban 2002 óta romlik igazán az akkori költekezés után "elfelejtették" visszavinni a deficitet, s az végül olyan kezelhetetlenül magas szinten állt be, hogy szükség volt a 2006-os kiigazításokra.
Elődei kiköltekezése miatt az új kormánynak nem marad sok tere a gazdaság élénkítésére - hangsúlyozta a professzor, aki egyúttal azt is kiemelte: a politikai elitnek rá kellene jönnie arra, hogy nem az a fontos, mi volt, hanem az, hogy mi történik azoknál a szomszédainknál, akik egyre komolyabb versenytársaink a globális versenyben.
A szlovák gazdaság és társadalom utóbbi sikeres időszakát két esztendő kemény kormányzati munkája alapozta meg, amivel versenyképessé, fejlődőképessé és nem sok időn belül déli szomszédjához képest jómódúvá vált az ország. 2000-ben még az állami kiadások a hazai össztermék 51 százalékát tették ki Szlovákiában, 2008-ban már csupán 35 százalékot. Radikálisan kisebb lett tehát a szlovák állami költekezés, és így sokkal több maradt a munkások, vállalkozók zsebében - mutatott rá a volt jegybankelnök.
Bod Péter Ákos tőle szokatlan keménységgel úgy fogalmazott, hogy Magyarország jó ideig nem lesz képes teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat, s a Nemzetközi Valutalaptól, az IMF-től felvett hitelt is csak újabb hitelekből leszünk képesek visszafizetni.
A közgazdász szerint hiba volt 4,5 százalékosra tervezni a fogyasztói árindex emelkedését akkor, amikor gazdasági visszaeséssel számolt a kormány, és a kőolaj ára is folyamatosan esik. 0,9 százalékos GDP-csökkenést prognosztizált a kabinet, miközben a független kutatóintézetek a 34 százalékos visszaesést sem tartották kizártnak.
Az új kormány helyzete egyébként sem lesz könnyű - tette hozzá. A hiányzó beruházások, a gyatra munkaerő-piaci aktivitás ingataggá teszi a makropénzügyeket is, hiszen azon kívül, hogy közel egymillió embert kell állami pénzen "eltartani", a nem dolgozók fogyasztása és megtakarítása is hiányzik, ami pedig némileg képes lenne stabilizálni a helyzetet.
Bod Péter Ákos - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi konjunktúrakutatására hivatkozva - ugyanakkor úgy vélte: enyhül a pesszimizmus, leginkább az exportáló cégek derűlátóak. Nagy kérdés, hogy ez választási hatás vagy valódi piaci javulás-e?
Az biztos, hogy az utóbbi hetekben az eurózónát ért pénz- és tőkepiaci turbulencia miatt ra- dikálisan változott a költségvetési hiányokkal és államadóssággal kapcsolatos közhangulat az Európai Unióban, így az új magyar kormánynak igen erős ellenszéllel kell számolnia az eddiginél magasabb deficitre vonatkozó tárgyalásokon.
Kérdéses ugyan, hogy 2010-ben miből finanszírozza az ország az államadósságot, hiszen hamarosan elfogy az EU és az IMF által adott hitel, a következő időszak egyik legnagyobb gondja mégis az lesz, hogy a foglalkoztatottság nem tud javulni ilyen lassú növekedés mellett; de hogyan lenne nagyobb a növekedés ilyen makrogazdasági és munkaerő-piaci környezetben?! - mondta a szakember.
A kormányzati változások kérdőjelei
Gyors kormányalakítás - de milyen gyors lesz a választási gondoskodásról való áttérés a kormányzati üzemmódra, meddig tart az ellenzéki fejeket "átállítani"? Kormányon már nem ígérgetni kell, rá kell "ülni" a kasszára.
A 2-3 gazdaságpolitikai központ összehangolása - mi lesz a viszony és a munkamegosztás a nagy tárcák, tárcák, a csúcsminisztériumok, a Fellegi-Matolcsy-Varga erőcentrumok között?
Várakozások és üzleti dinamika - van esély a lefojtott hazai energiák megmozdítására, de a nemzetközi érintettek és véleményvezérek, a "stakeholderek" bizalmatlanok.
(Sorozatunkat a Mesterkurzusok támogatja: www.mesterkurzusok.hu)