Rejtélyes jelleggörbe - Nem köbméterrel számol, hanem hőmennyiséggel

Zirci olvasónk például azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy számításai szerint legutóbb az E.ON több ezer forinttal számolta köbméterenként a gázt a részszámláján. A szolgáltató szerint ez rossz számításból adódik.

- Az ügyfelek tudják, hogy a részszámlákon hány köbméternek megfelelő hőmennyiséget számlázunk havonta, ezt a részszámlákon kiszámlázott köbmétermennyiséget vetik össze a gázmérőn mért tényleges fogyasztással - fejtette ki Egyházi Nikoletta, az E.ON győri sajtószóvívője.

Az ilyen logikát követve, ha például valaki 10 köbméternek megfelelő hőmennyiség után fizette a részszámlákat - 11 darabot az elszámolási időszakban -, és pont 110 köbmétert fogyasztott egy évben, akkor a tizenkettedik hónap elszámoló számlájának elvileg pont nulla végösszegűnek kellene lennie. Ez azonban a hőmennyiség alapú elszámolás miatt nem így működik.

Részszámlás elszámolási móddal rendelkező fogyasztóknál az elszámolási időszak részszámláiban egy adott hőmennyiséget számolnak el havonta. Tehát az év tizenegy hónapjában azonos hőmennyiséget számláznak egyenletes elosztásban, amennyiben az ügyfél nem jelentkezik módosítási igénnyel (növelés vagy  csökkentés).

Az éves leolvasást követő elszámoláskor a számlázási rendszer a hatályos üzletszabályzat rendelkezéseinek megfelelően az éves fogyasztást az úgynevezett fogyasztási jelleggörbe szerint hónapokra bontja le. Az adott hónapok jelleggörbe szerinti köbméterfogyasztását az elszámoló számlán külön sorokban tüntetik fel.

A hónapok köbméterfogyasztása mellett szerepel az elszámoló számlán az aktuális hónap gázátadóknál mért átlag fűtőértéke, valamint a havi nyomáskorrekciós tényezőt is feltüntetik.

A havi köbméterfogyasztás és a feltüntetett havi nyomáskorrekciós érték szorzata adja meg a korrigált köbméterfogyasztást.

A havi korrigált köbméterfogyasztás és a fűtőérték szorzata pedig az adott hónap fogyasztásának hőmennyiség- értékét adja meg. Mivel a részszámlákon egyenletes elosztásban azonos hőmennyiséget számlázunk minden hónapban, az elszámoló számlában pedig az adott hónapra jellegörbe szerint eső fogyasztás hőmennyiségértékét tüntetjük fel, előfordulhat, hogy egy adott időszak részszámláján számlázott hőmennyiség és az elszámoló számlán a jelleggörbe szerint ugyanezen időszakra eső hőmennyiség eltér egymástól.

Az egy adott időszakra vonatkozó jelleggörbe szerinti fogyasztást az elszámoló számlában mindig az ebben az  időszakban érvényes egységárral  számolják el. Amennyiben az elszámolási periódusban árváltozás történik, úgy az elszámoló számlában a jelleggörbe szerint az árváltozás dátuma előtti időszakra eső fogyasztásmeny-nyiséget a régi árral, az árváltozás dátuma utáni időszakra eső fogyasztásmennyiséget pedig az új árral számolják el.

A fogyasztási jelleggörbe szerinti megosztás miatt te- hát előfordulhat az, hogy az egy adott időszak részszámláiban az adott egységárral elszámolt hőmennyiség és az elszámoló számlában az ugyanerre az időszakra ugyanezzel az  egységárral jellegörbe szerint elszámolt mennyiségek eltérnek egymástól.

Ebből adódhat az, hogy a köbméterfogyasztás  egy adott évben kevesebb a megelőző évinél (ami alapján a részszámlamennyiséget beállították), és az elszámoló számla mégis fizetendő tételt mutat.

Kevesebb, de jobb minőségű fogyott

Olvasónk a 2007-2008-as elszámolási időszakban 1643 köbmétert fogyasztott, a 2008-2009-es elszámolási időszakban pedig 1629 köbmétert, tehát a fenti logika szerint túlfizetésének kellett volna keletkeznie. Ennek ellenére a 2009. január12-én kelt elszámoló számla végösszege 4657 forint lett. Ennek oka a hőmennyiség alapú elszámolás és az elszámoló számlákon alkalmazott jelleggörbe szerinti megosztás.