Az nyert, aki időben váltott

A kutatások eredményei nem derűsek, az emberek jelentős része csalódott, borúlátó, s erős a nosztalgia a Kádár-rendszer iránt. 

Pozitívum, hogy a diktatúrát a parlamenti demokrácia váltotta, megszűnt az ország megszállása, az Európai Unióba tartozunk, szabadabban élünk, kevesebb a tilalomfa. 

Néhány fontos területen csökkentek a devianciák: közel felére csökkent az öngyilkosságok száma, csökkent az alkoholizmus, ám megjelent a kábítószer, s nagy fejlődést mutattunk fel a vagyon elleni bűncselekmények számában - ebben utolértük az unió átlagát. 

A rendszerváltáskor kiesett a munkaerőpiacról 1-1,5 millió ember, jelentős részük nyugdíjba menekült, és megjelent a hajléktalanság, becslések szerint 20-30 ezer embernek nincs fedél a feje felett. Hogyan értékelik a kutatók a rendszerváltás mérlegét? 

A politikai elitnek nagy felelőssége van abban, hogy a rendszerváltás nem a várakozásnak megfelelően alakult, sok hiba volt a privatizáció módjában, s az emberek igazságérzete nem fogadja el azt, ahogyan ez megtörtént. 

Kiépült az új menedzserkapitalizmus, ami a korábbi gazdasági elit második vonalából alakult ki. Másfelől naivitás volt azt hinni, hogy egyszerűen kicseréljük a rendszert, s majd úgy élünk, mint nyugaton. 

Egy 15 évet követő életutakat vizsgáló kutatás szerint négy nagy tipikus nyertes vagy vesztes csoport különböztethető meg. Az elveszett nemzedék (1935 előtt születettek): egyértelműen a vesztesek közé tartoznak. 

A státusváltó nemzedék (1935-1950 közötti születésűek): már a rendszerváltást megelőzően is kiforrott státussal rendelkeztek, időben tudtak váltani, többnyire kedvezőbb pályát mondhatnak a magukénak. 

A rendszerváltó nemzedék (ők 1951-65 között születtek) korosztálya számít leginkább nyertesnek, ők a rendszerváltáskor a legaktívabban kapcsolódtak be a közéletbe, életkoruknál fogva kevésbé voltak kompromittáltak. 

Végül a fiatal nemzedékre (az 1965 után születettek) jellemző, hogy kezdetben nehezen tudnak bekapcsolódni, integrálódni a munka világába, de tanulással, alkalmazkodással sikeressé válhatnak. 

Ha az ökológiai szempontokat is figyelembe vesszük, még az is megkérdőjeleződik, hogy ennek az egyoldalúan csak az anyagi gyarapodásra figyelő rendszernek van-e ideje kiépülni. 

Van-e értelme, hogy kiépítsük, ha katasztrófához vezet. Ezért fontos, hogy a hosszabb távú társadalmi folyamatok fenntartható társadalmat alakítsanak ki.