Nyereségesebb lett a gazdák tavalyi éve

Az agrárexport bevétele már szeptemberben elérte a 4,2 milliárd eurót, tavaly egész évben 4,6 milliárdot tett ki - jelentette be Gráf József agrárminiszter a Magyar Agrárkamara tisztújító küldöttgyűlésén, ahol a szervezet megalakulása óta az elnöki tisztséget betöltő dr. Csikai Miklós után dr. Forgács Barnát választották elnökké. 

Két ilyen egymást követő ellentmondásos év után óriási eredmény, hogy a magyar mezőgazdaság összesített eredménye növekszik. A kettős könyvelést készítő nagyobb vállalkozások 74-75 milliárd, míg az egész ágazat 150-152 milliárd forint nyereséget érhet el. 

Idén agrár- és vidékfejlesztés támogatására 460 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek 71,5 százaléka uniós támogatás. Az év végéig 110-120 milliárd forint földalapú támogatást utalnak ki a gazdálkodóknak, s januárban számottevően gyorsítják a beruházási támogatásokkal kapcsolatos elszámolást, melyben tavaly év végén három hónapos késés volt. 

A miniszter megköszönte azt a 15 éves munkát, melyet a kamara élén dr. Csikai Miklós végzett. Kiemelte, hogy a kamara által kiépített és működtetett, 202 szakemberből álló tanácsadó rendszer, a számítógépes hálózatra alapozott gazdasági információs szolgálat óriási segítséget jelent a gazdálkodóknak az uniós támogatások igénylése, a regisztráció, a tájékoztatás terén.

S mint mondta, a jövőben is bátran lehet alapozni a kamara munkájára. A Magyar Agrárkamara főtitkára Ebele Ferenc maradt, aki egyben a Veszprém Megyei Agrárkamara elnöke is, míg a három alelnök Koncz György, Kun Mihály és Szukics József lett. 

A küldöttgyűlésen Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója és dr. Csikai Miklós bemutatta azt a 150 oldalas tanulmányt, melyet az AKI és a MAK készített. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, lehetőségeit taglalja. 

A főigazgató elmondta, hogy 80 hazai és külföldi termelő, feldolgozó és kereskedő vállalkozás helyszíni tanulmányozása és 300 szakemberrel készített mély-interjú alapján készült az elemzés. 

Majd minden véleményből kitűnt: általánosan jellemző a gyenge versenyképesség, s okai megismerhetők, beazonosíthatók. A magyar mezőgazdaság és élelmiszer-ipar problémái alapvetően nem a mezőgazdasági termelés vagy élelmiszer-előállítás specifikus jellemzőiből adódnak, hanem horizontális jellegűek. 

Az ország versenyképességi problémái néhány területen különösen kirívók. Adózási rendszerének megítélése drámaian rossz. A magas élőmunka-költségek illegális és félillegális foglalkoztatásra ösztönöznek. 

A magas adók a közszolgáltatások gyengébb minőségével párosulnak: a jogalkalmazásról, az egészségügyről, az oktatásról és képzésről, de mindenekelőtt a szegénység, illetve az esély-egyenlőtlenségek csökkentésére hivatott szociálpolitikáról alkotott vélemények különösen negatívak. 

A gazdasági és jogi környezet változásai kiszámíthatatlanok. A folytonos változás és a transzparencia hiánya nagy csábítást jelent az uniós támogatások elosztásáról hozott döntések befolyásolására, ugyanakkor elriasztja a külföldi tőkét. 

A feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 20-30 százalék, míg a fejlett EU-tag-államokban hét-nyolc százalék között valószínűsíthető. 

Az adórendszer átláthatatlansága mindenekelőtt a kisebb vállalkozások adózási morálját rontja. A feketegazdaság nehezíti a termékpályákon az integrációt, a koncentrációt, az érdekek hatékony képviseletét és érvényesítését: nem éri meg a legális gazdasághoz, termelői szövetkezéshez csatlakozni. 

Magyarországon a vállalkozások terhei már-már abnormálisak. A terheknek csak harmada-negyede ered az uniós kötelezettségekből, nagyobb részét a magyar szabályozási és államigazgatási környezet generálja. 

Az adminisztráció sokszor nem tartja be a határidőket, az eljárási rendet, de a vállalkozásokkal szemben kemény szankciókat érvényesítenek. Az adóalany szinte ellenség. Az APEH a legálisan működő vállalkozásokhoz száll ki, oda megy, ahol még van mit elvenni.