Eljöttek a változások

Erről Gelencsér András, a Pannon Egyetem tanára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője tartott előadást a Lovasi esték sorozatban a minap. Az elő-adó először is az éghajlat és az üvegházhatás fogalmával kapcsolatos tévhiteket tisztázta. 

Az éghajlat 20-30 éves periódus, az üvegházhatás pedig nem emberi tevékenység következménye, hanem természetes, a Föld számára hasznos jelenség. Az üvegházhatást ugyanakkor az emberi tevékenység jelentősen módosítja, melynek következményei kedvezőtlenek. 

Az üvegházhatást jelentősen befolyásolják különböző gá-zok, leginkább a szén-dioxid (60 százalékban), az ózon, a szálló por (korom).

A légkör szén-dioxid-tartalmát 1957 óta mérik, és folyamatos emelkedést mutat: 50 év alatt húsz százalékkal. Ezért nagymértékben a háztartások felelősek, évente négy tonna szenet bocsátanak ki. A mérések azt is bizonyítják, hogy a légkörbe juttatott szén-dioxid nagy része ott is marad, a növényzet egyre kisebb részét köti meg. 

A Föld múltjában ugyan előfordult, hogy igen magas volt a légkör szén-dioxid-tartalma, de az elmúlt 25 millió évben nem volt olyan mértékű, mint most.

A magas szén-dioxid-koncentráció szoros összefüggésben van az éghajlatváltozással. Az előrejelzési modellek szerint a század végére két- három fokot emelkedik a Föld középhőmérséklete. Ez nem azt jelenti, hogy például hazánkban kellemesebb lesz a klíma, hanem azt, hogy a Föld egy más állapota felé haladunk, amit nem ismerünk és földtörténetünkben példa sem volt rá. 

Az előrejelzési modellekről Gelencsér András megjegyezte: nem minden számítás jött be, hiszen vannak olyan éghajlat-módosító hatások, melyek kiszámíthatatlanok, vagy nagy a bizonytalanság velük kapcsolatban. 

Az már most látszik, hogy a legpesszimistább előrejelzésnél is rosszabbra kell számítanunk - a tudósok nem számoltak előrejelzéseiknél például Ázsia hihetetlen mértékű ipari fejlődésével.

A jövő tehát bizonytalan, de az biztos, hogy már most vannak visszafordíthatatlan folyamatok, amelyek elkerülhetetlen következményekkel járnak. 

Az éghajlatváltozás a sarkkörökön lesz a legjelentősebb. 2030-ra a hőmérsékletnövekedés miatt számos drámai változást tapasztal az emberiség: a Himalája gleccserei például eltűnnek, melyek ma másfél milliárd ember ivóvíz-ellátását biztosítják. És ez nem a túl távoli jövő, csupán húsz év múlva bekövetkezik. 

Az éghajlatváltozás tehát már elkezdődött - mondta Gelencsér András. S mik a kilátások? Most éppen két jégkorszak közötti meleg időszakban vagyunk, ha a Föld tudja a leckét, ismét jégkorszak következik, mondta az egyetemi tanár, aki azzal zárta előadását: 

- Szerencsejátékot űz az emberiség. Megpiszkáltuk a rendszert, számolnunk kell a következményekkel.