Harmadik félidő - Mit ad nekünk az Eb-szereplés?

Kiszámoltam, írd és mondd, összesen tíz sikertelen selejtezőt szurkoltam/mérgelődtem végig, de vasárnap este egy csapásra mind a tíz szívhasadást elfelejtettem.

Hiába, a magyar fociszurkoló könnyen gyógyul, nem nehéz kiengesztelni és boldoggá tenni, na de nézzünk egy kicsit túl az első órák katartikus, könnyfakasztó örömén!

Nemrég egy kedves ismerősömmel arról beszélgettünk, hogy mi lesz akkor, ha a válogatott sikerrel veszi a pótselejtezőt. Szerinte semmi, hiszen a magyar foci egy bravúrtól önmagában még nem lesz jobb. Igaza van. Hiszen mit is hoz nekünk ez az Európa-bajnoki szereplés? Újra focinagyhatalom leszünk? Ugyan. Tisztábbak lesznek a hazai viszonyok? Aligha. Megtelnek nézőkkel a lelátók? Maximum a válogatott meccsein. Egyet viszont biztos ad, adhat ez a bravúr. Nem kézzelfogható, ám annál fontosabb dolgot: hitet.

Bízom benne, hogy az ebben komoly hiányt szenvedő generációk után most egy olyan nő majd fel, amely hitet kap. Igazit. Olyat, amelynek segítségével bármire képes az ember. Bravúrokra, a futballpályán vagy akár azon kívül. Hiszen a foci több, mint sport. Most már mi is tudjuk. Újra.