2011.04.11. 18:34
Védelem éjjel-nappal
Veszprém - A parlagon heverő földeken zöld energiát termelhetünk az Európai Uniónak, az erdőket viszont nem áldozzák fel az erőművek oltárán - ezekről is szót váltottunk Bencsik János energetikai államtitkárral.
- Mit tesz, mit tehet a kormány az erdők védelmében?
- A fenntartható erdőgazdálkodás kulcskérdése a kitermelt fa nyomon követhetősége, amelyre az erdőtörvény kötelezi a gazdálkodókat. Az erdei faanyag származását igazolni kell, ezzel biztosítva, hogy csak a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa kerüljön kereskedelmi forgalomba. A származás igazolására vonatkozó részletes szabályok kidolgozását a törvény az erdőgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe utalja, a kereskedelemért felelős miniszter egyetértésével. Az erdők védelmét szolgálja a kötelező áramátvételi tarifarendszer folyamatban lévő átalakítása is, amelynek egyik alapelve szerint a biomassza felhasználása esetén az új támogatási rendszerben alapkövetelmény lesz majd a jelenleginél kisebb támogatható kapacitáshatár, a magasabb hatásfok és a fenntarthatósági követelmények fokozott érvényesítése. A tíz megawattnál nagyobb teljesítményű, erdei tűzifát elégető biomassza-erőműveket a jövőben nem lehet majd létrehozni, kivéve, ha kapcsoltan lakossági hőt állít elő az adott erőmű, mert akkor húsz megawatt lesz a teljesítmény határa. Húsz megawatt fölött csak mezőgazdasági mellékterméket felhasználó biomasszaerőmű épülhet. Az erdőtörvény rendelkezik arról, hogy az erdő védelme, károsításának megelőzése és az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében, a bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában alkalmas erdővédelmi szolgálatot kell működtetni az erdészeti hatóság részeként.
- Mennyire támogatják az ország energiastratégiájában a biomasszát?
- A Nemzeti Energiastratégia adatai alapján a megújuló energia aránya a mai hét százalékról 20 százalék fölé emelkedik 2030-ig. A hőtermelésben a megújuló energia 10 százalékról 37 százalékra emelkedik. E célok eléréséhez a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzését úgy kell kialakítani az energiastratégia szerint, hogy a villamos áramot és hőt együttesen szolgáltató biogáz- és biomassza-erőművek kapjanak elsőbbséget. Fontos, hogy a fenntarthatóság és energiahatékonyság kritériumainak megfelelően a mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricaszár), valamint az anyagában már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok energetikai hasznosítása is biomassza-erőművekben történjen. A megtermelt biogáz tisztításával az import földgáz részleges kiváltása is lehetővé válik. A mai biomassza-szenes együtt tüzelésen alapuló alacsony hatékonyságú villamosenergia-termelés támogatása átalakul, helyét elsősorban az előbb említett, prioritást élvező technológiák és nyersanyagok, másrészt a mezőgazdasági és természetvédelmi szempontból marginális területeken helyet kapó második generációs energetikai rendeltetésű ültetvényekről és rövid vágásfordulójú energiaerdőkből származó alapanyagok veszik át. Egy londoni tanulmány szerint a közép- és kelet-európai régióban összesen 40-50 millió hektár mezőgazdaságilag művelhető terület áll parlagon. Ezeknek a földeknek a jelentős része, valamint azok a soha nem művelt gyenge termőtalajú vagy belvíznek kitett területek integrált, regionális hasznosítással jelentős forrásai lehetnének az EU zöld energiával való ellátásának.
- Mely megújuló energiáé a jövő ön szerint?
- Amint az Új Széchenyi-tervben is lefektettük, lehetőség szerint a megújuló energiák teljes spektrumát szeretnénk támogatni. Fontosnak tartjuk a biomassza, a biogáz, a napenergia, illetve a föld- és termálhő elterjesztését. Célunk, hogy minél több térségben helyi energiahordozók elégítsék ki az igényeket, legyen az a forrás biomassza, biogáz, napenergia vagy geotermikus energia. Ennek nemcsak gazdasági és foglalkoztatási, hanem ellátásbiztonsági előnye is van. Ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az egyik megújuló erőforrásnak van jövője, a másiknak meg nincs, hiszen hazánk földrajzi adottságai szinte az egész megújuló paletta fejlesztéséhez biztosítják a feltételeket.
Kihasználatlan termelési lehetőségek
Az energiastratégia jelentős teret szentel annak a ténynek, hogy hazánk biomassza alapú zöld-energia-termelési potenciálja még kihasználatlan. Az olajnövények (repce, napraforgó), az első generációs energianövények (az élelmezésben is fontos szerepet játszó kukorica, cukorrépa stb.), valamint a második generációs energianövények (az élelmezésben nem hasznosított energianyár, energianád, energiafűz, akác stb.) összevont potenciális energiahozamai alapján előkelő helyet foglalunk el az európai országok rangsorában. A cél ezen potenciál minél teljesebb kihasználása az élelmiszer-biztonság, a fenntarthatóság és a környezetvédelem kritériumrendszerének figyelembevételével.
