Több tudományág képviselői vizsgálják a gyulladásos folyamatokat

Az Európai Bizottság négymillió eurós támogatásával működő INFLANET nemzetközi konzorcium programja során elsősorban azt vizsgálják a szakemberek, hogy mi és hogyan változik egy-egy sejtben a gyulladás folyamán: hogyan észleli a szervezet a gyulladást, és az hogyan terjed el a szövetekben.

Ehhez adatbázisok sokaságában keresik a gyulladás struktúráját, funkcióját és dinamikáját létrehozó biomolekulák jellemző mintázatát. A legújabb intravitális képalkotási módszerekkel állatmodellekben is tanulmányozzák a kóros folyamat molekuláris és sejtes mechanizmusait, valamint a gyulladáscsökkentő szerek hatását.

Vizsgálják azt is, milyen genetikai alapjai lehetnek a folyamatnak, és milyen terápiás stratégiák vethetők be ellene.

A projekt célja továbbá, hogy új matematikai modellek készüljenek a létrehozott adatok sokaságának elemzésére – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közleményében.

A közlemény szerint az ELTE mint partnerintézmény Vicsek Tamás, az ELTE TTK fizikusának vezetésével vesz részt a konzorcium munkájában. A fizikus professzor az ezredforduló előtt kezdett el baktériumtelepeken belüli mozgással, majd sejtek csoportos mozgásával foglalkozni.

2017-ben feltűnést keltett Vicsek Tamás nemzetközi együttműködés keretében írt cikke,

amelyben kutatótársaival zebrahalakat vizsgálva azt állapították meg, hogy az embriófejlődés során a súrlódási erők a sejtek globális átrendeződéséhez vezetnek, és ezen keresztül alakítják az idegrendszer későbbi felépítését.

Egyebek mellett ez a munkája vezetett oda, hogy az INFLANET programban a gyulladások során megfigyelhető folyamatokat, köztük az immunsejtek mozgását vizsgálja.

Az INFLANET magyarországi koordinátoraként a programba doktoranduszként felvett fiatal kutató mellett az ELTE-ről Erdei Anna immunológus professzorral, illetve az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében működő, Dénes Ádám és Környei Zsuzsanna nevéhez fűződő kutatócsoporttal tervez együttműködést.

A nyugati társadalmakban a lakosság 5-7 százaléka szenved valamilyen krónikus gyulladásos betegségben.

Az utóbbi időben néma gyilkosként is emlegetett kórfolyamat számos kellemetlen tünetet idézhet elő a szervezetben a kiütésektől az eldugult légutakon át egészen az ízületi fájdalomig.

Krónikussá válva a gyulladás szinte valamennyi civilizációs betegség kialakulásáért felelős,

még a cukorbetegségért is. Az egyre komolyabb népegészségügyi problémát okozó kóros folyamat régóta foglalkoztatja a kutatókat, a COVID-éra beköszöntével azonban világszinten különösen aktuális lett a megértése és ellenszerének felfedezése – mutatnak rá a közleményben.

Az INFLANET-et 13 európai partner alkotja az akadémiai és a magánszektorból. A konzorcium munkáját a Montpellier-i Egyetem koordinálja, és az ELTE mellett tagja a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS), a Pasteur Intézet, a Leideni Egyetem és még több másik európai felsőoktatási intézmény.

A projekt különlegessége, hogy az akadémiai résztvevők mellett az ipari szféra képviselői is közreműködnek benne,

így például konzorciumi tag az Azelead francia cég, és külső partner az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártó vállalat.

A gyulladási folyamat komplex vizsgálata és gyógymódok kifejlesztésére tett ajánlások mellett a 2020-ban alakult nemzetközi konzorcium célja egy fiatal szakértőkből álló csapat kinevelése. A projekt során 15 európai kötődésű gyulladásszakértőt is kiképeznek. Az INFLANET program 2021 márciusában indult el és 2025-ben fejeződik be.

Borítókép: Illusztrációfotó