2019.06.17. 10:49
Különleges népszokással őrzik identitásukat a felvidéki magyarok
Minden év pünkösdjén népviseletbe öltözött fiatalok járják végig a felvidéki Gúta utcáit. Megállnak a templomnál, a városi intézményeknél, betérnek a családi házakba, táncolnak és énekelnek.
Forrás: Kárpát Expressz
„A Szentlélek kiáradásának örömhírét adják vissza ezek a fiatalok, és adják át kicsinek, nagynak, idősnek, papnak. Mindenki örül és jól érzi magát” – mondta a rendezvény kapcsán Szlovák Marian plébános az M1 csatorna Kárpát Expressz című kulturális műsorában. – „Ilyen a 21. század kereszténye, aki így tesz tanúságot Jézus Krisztusról, hogy örül a Szentlélekben és hirdeti a szeretetet, hirdeti az Istent, aki maga az irgalom.”
A Pünkösdi Sortáncjárás több évszázados múltra nyúlik vissza Csallóközben, de ma már csak Gútán él ez a generációkon át öröklődő hagyomány. Egykor csakis legények és hajadonok vehettek részt benne, aki megházasodott, az a következő évben átadta a helyét a fiatalabbaknak.
„Az 1800-as évekig tudunk visszagondolni rá, ezt akkor is a nagyapáink, nagyanyáink járták Gúta városában, és tudomásom szerint nincs sehol máshol pünkösdi sortáncjárás„ – fogalmaz egy gútai lakó, Páczer Tibor, hozzátéve, hogy megpróbálják visszaeleveníteni a régmúlt szokásait.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=122&v=dFC2EHZXB3E
A Kikelet Néptánccsoport tagjai idén 14 helyszínre látogattak el, mindenhol illedelmesen engedélyt kérve a házigazdától a mulatságra. A köszöntőt mindig a legénybíró vagy „első táncos” mondja, akit a legények maguk közül választanak. Ő az, aki a zenekart és a többieket irányítja.
„Sokunknak a nagyszülei, dédszülei szintén táncoltak, és számunkra nagy megtiszteltetés, hogy továbbvihetjük az ő szokásaikat, az ő hagyományaikat”
– magyarázza Markovics Dávid, a Kikelet Néptánccsoport tagja. – „Mindenképpen úgy érezzük, hogy ez egy összekötő kapocs a múlt és a jövő között, amit meg kell őrizni és tovább kell vinni, és élni kell benne.”
A II. világháború után majdnem kiveszett a sortáncjárás hagyománya. A Csemadok megalakulását követően aztán újjáélesztették a város büszkeségének és ma már igazi kuriózumnak számító népszokást.
A sortánc fennmaradása a nemzeti identitás megtartásának egyik záloga a 80 százalékban magyarok lakta városban.
„A gútai sortáncjárás a helyi önazonosságnak egy alapvető hagyománya” – véli Langschadl Dávid, a Csemadok Gútai Alapszervezetének elnöke. -„A mai kornak is megvan az üzenete, hiszen látható, hogy mennyien érdeklődnek még mindig iránta. A fiatalokat is megpróbáljuk bevonni a néptánccsoporton keresztül, ez nekik is nagyon szép hagyomány. A Felvidéki Értéktár részét képezi a sortáncjárás, és remélhetőleg akár hungarikum is lehet egyszer.”
Koczkás Beáta gútai alpolgármester arról beszélt, a sortáncjárás összehozza a közösséget:
„Ilyenkor mindenki kimozdul otthonról, látjuk egymást népviseletben, hallgatjuk a szép népzenét és örülünk egymásnak. Ez egy nagyon-nagyon fontos közösségi élmény, ami továbbviszi a lelkesedést a jövőbe is”
A gútaiak nagyon büszkék egyedülálló népszokásukra, amit örömmel megmutatnának máshol élő honfitársaiknak is.
„Bízom benne, hogy jövő évben egy pár autóbusznyi anyaországit, vagy kárpátaljait, erdélyit ide tudunk majd vonzani” – mondja Méhes Csaba honismereti vezető. – „Tisztem az, hogy bebizonyítsam, és megismertessem a világgal, hogy ennek a rendezvénynek van létalapja, és nemcsak Erdélynek van Csíksomlyója, hanem felvidéknek is van Gútája, van egy sortánca. Én azt mondom, jöjjön el mindenki, bízom benne, hogy jövőre sokszor ennyien leszünk.”
A város védjegyévé vált Pünkösdi Sortáncjárás a jövőben egy újabb összekötő kapocs lehet a Kárpát-medencében élő magyarok számára, akik miközben megismerik ezt a régi hagyományt, átélhetik az együvé tartozás érzését is.
Borítókép: gútai fiatalok táncolnak a Pünkösdi Sortáncjáráson