Anyaművek - Nyár a falak között?

Kifeküdjön függőágyba, és az eget lássa fák lombja által keretezve. Hallja a vizek morajlását, csobogását, csörgedezését – nem a csap csöpögésére gondolok, hanem a patakokra, a tavakra, a vízesésekre. Észrevehessen szivárványt legalább egyszer, ázzon el a nyári zivatarban, lógassa lábát, csináljon tábortüzet, süssön szalonnát a sötétben. Csípje meg a szúnyog, vakarja meg a helyét, és ne azon parázzon, hogy valami különleges betegséget kap, hanem kenje be ecettel, és aztán lépjen túl rajta. A gyerekeket vigye messzire és közelre. Lássanak paradicsomot palántán, fejjenek tehenet, egyenek fáról barackot, vegyék ki a kullancsot íziben, ragadjanak a dinnyelétől, aludjanak délig. A szülők is lehessenek gyerekek, legyenek a gyerekekhez közelebb. A négyzetek, kockák (iskolapad, terem, képernyő) helyett a kerek erdő, az iglu sátor, a formátlan gumimatrac váljon főszereplővé. A gépek helyett a fapad és a fapados dolgok kerüljenek előtérbe. (Nem feltétlenül a repülőgép.) Hogy utána újrarendeződve mehessünk a falak közé ismét.