Különleges foglalkozás a hintókészítés

Tizenöt évvel ezelőtt még lenézte a szakma az olaszfalui mestert, ma az öreg szakik is tőle kérnek időnként tanácsot.

A 43 éves szakember gépszerelő és karbantartó géplakatos végzettségű. Tudását sok éven át a Bakony Művekben és Balaton Bútorgyárban kamatoztatta, ugyanakkor különböző szerszámgépeket készített otthon kereset-kiegészítésként. Másfél évtizeddel ezelőtt következett be élete nagy fordulata, amikor lovakat tartó szomszédja megkérte, csináljon neki egy hintót. Jó, de előbb menjünk el egy versenyre, válaszolta Torma, hogy közelről tanulmányozhassam a kocsikat. Közel 500 fotót készített a négykerekűekről, hogy aztán nekilásson kivitelezésnek. Az első egy évig tartott. Mivel sem akkor, sem ma nem segíti e téren a pályakezdőket szakirodalom, de még az internet sem, saját kárán sok mindenre rá kellett jönnie.

- Másfél évtizeddel ezelőtt versenykocsik gyártásával kezdtem. A fékrendszereket, rugókat és kerékagyakat akkor még autóbontókból szereztem be, ugyanakkor olyan gépeket készítettem, amelyekkel alkatrészeket állítottam elő, merthogy nem volt 3-4 millióm egy-egy új gépre. Ma már a speciális hajlítással készülő kerekeket magam állítom elő, csak úgy, mint a laprugókat, tengelyeket. A verseny-, más szóval a maratonkocsikba forduláskésleltető szerkezetet kell beépíteni, máskülönben a „járgány” követné a lovak nyomvonalát, az pedig azt jelentené, hogy a kerekek érintenék az akadályokat, a bólyákat, ami hibának számít. Ezeket a kocsikat hidraulikus fékrendszerrel, tárcsafékkel szerelem, amit akár együtt, de külön-külön is lehet használni a fékpedállal. Noha jobb oldalon van a normál vagy légrugós műbőr ülés - a sport Angliából terjedt el -, középre is lehet csúsztatni. Mérete változó, a hajtó súlyától és „kiterjedésétől” függ. Van, aki fűthető változatot kér, mert télen is edz, tréningezi a lovait. Ezeknek a hintóknak az ára 900 ezer és másfél millió forint között mozog, ám tréningezésre használt változtuk olcsóbb, 700 ezertől egymillió forint az áruk. Ez utóbbinak nem kell olyan strapabírónak lennie, hiszen ezekkel edzenek a lovak, azaz jártatják őket. Egy csikó versenyre való felkészítése 3-4 évig is eltart. Naponta edzik, idomítják őket a különböző utasítások végrehajtására. Fokozatosan hozzá kell szokniuk a versenypálya akadályaihoz, így például a patakban való átkeléshez - többségük irtózik a víztől! -, a fahidakon való áthajtáshoz. Mivel nincs két egyforma erejű és természetű ló, be kell építenünk a húzáskiegyenlítő szerkezetet, a bókonyt. A tréning kocsik tömlős kerékkel készülnek, ráadásul szélesebb a nyomvonaluk, hogy a határban tudják használni a traktorok, kocsik által kitaposott utat. Aki a családját, ismerőseit akarja kocsikáztatni, azoknak a hintó hátsó részét meghosszabbítva készítem, az üléseket szembefordítom a megrendelő igénye szerinti méretben. Így van ez az évente 3-4 vadászkocsinál is, ahol külön puskatartót alakítok ki, illetve a hátsó részbe vadrács kerül, ahová majd az elejtett állat kerül. Évente összességében 6-8 új kocsit gyártok, s közel húszat újítok fel. A felújításra, javításra szoruló kocsiért én megyek el a tréleremmel az ország bármely részébe, mert helyben ezeket nem tudom megoldani.

Torma József egy-másfél hónapig dolgozik a hintókon, amelyeket ma már korszerű világítással is felszerel 
Fotó: Mátételki András

A házigazdától megtudom, hogy idehaza tavasztól őszig szinte hetente rendeznek valahol baráti vagy bajnoki, szabadtéri hajtóversenyt, míg télen fedett lovardákban folyik a küzdelem. Megyénkben az ismertebb fogathajtó versenyek helyszínei közé sorolható Hajmáskér, Nagyvázsony, Zánka, Pápa. E téren Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Angliában rendeznek rangos versenyeket, de hazánk is helyet ad nemzetközi megmérettetéseknek. A 40-60 év közöttiek hódolnak leginkább ennek a versenyágnak, már csak azért is, mert elég költséges hobbiról van szó. Szinte kivétel nélkül mezőgazdaságban dolgozó vállalkozók a hajtók, akik természetesen több lovat, akár húszat is tartanak. A dévaványai tanyán ötven pacival foglalkoznak.

Lengyelország a hintógyártás központja az öreg kontinensünkön, oly annyira, hogy a „német”, „spanyol”, „francia”kocsikat is ők készítik. Idehaza a 20-30 éves múltra visszatekintő nagy műhelyekben (Füzesgyarmat, Tiszakécske, Nagykőrös, Jászárokszállás) úgy összesen 30 ember dolgozik. Torma József mindent egyedül csinál. Pontosabban, a végső összeállításban a 22 éves Krisztián fia is besegít, aki gyerekkorától együtt bütykölte apjával az öreg benzinfalókat. Ma Zircen ügyes kezű autószerelőként dolgozik.

- Míg a többi gyártó egymillióért kínált egy hintót, én szolidabb áron adtam őket, csakhogy annak idején betörhessek a piacra. Kezdetben szó sem lehetetett arról, hogy benézzek a vetélytársak műhelyébe, ma már tőlem rendelik a modern felszereltséghez szükséges alkatrészeket, amik a mai kor igényeinek megfelelő kocsikhoz szükségesek. Időről időre ők kérnek tőlem telefonon tanácsot, ha valahol megakadnak a javításban. Kizárólagos forgalmazója vagyok a lengyel tömlős hintógumiknak a hozzá való felniknek és a hintókészítéshez szükséges különféle alkatrészeknek. Leendő megrendelőimet az általam gyártott kocsik igényes kivitele, különleges műszaki megoldásai, felszereltsége és megbízhatósága fogja meg. Tudják, aki hozzám fordul, minőségi anyagból összeállított, könnyen szerelhető hintót kap.

„Olyan munkát adj ki a kezed közül, fiam, hogy sose szidjanak érte!” - ezt egykoron az apám mondta, aki villanyszerelő volt. Amúgy egy-másfél hónapig dolgozom egy hintón, hogy egyedi, különleges legyen, például attól, hogy rozsdamentes anyagból készülnek a küllők, a kocsit dísztő korlátok.

A hintókészítő mester végezetül elmesélte, hogy az utóbbi másfél évben mind többen kérnek tőle a modern autókkal megegyező ledes világító berendezést (a tolatólámpa kivételével ), ugyanis elég sok volt a kivilágítatlan hintók miatt a közúti baleset. Egy tízszemélyes hintóba még CD-lejátszót is kértek hangszórókkal, kiváltva ezzel az idegenvezető munkáját. Aki ezzel a hintóval akar várost nézni, annak Aradra kell utaznia.