Allergiás reakciók, bőrbetegségek

Gyakran összetévesztik az allergiát az atópia fogalmával, ami egyéni hajlamot jelent olyan kóros immunfolyamatok kialakulására, ami asztma, szénanátha, allergiás kötőhártya-gyulladás, atópiás dermatitis vagy ételallergia kialakulásához vezethet. Az atópiás családokban gyakoribb az előfordulás, és egy embert többféle atópiás kórkép is érinthet.

Az allergének közül sok a természetben is előfordul, azonban egyre nő a civilizáció "áldásaként" ránk zúduló, allergiát kiváltó mesterséges anyagok száma. Az iparosodás és környezetünk megváltozása az utóbbi évtizedekben valamennyi atópiás betegség gyakoriságát fokozta.

Az allergiavizsgálat során megállapítják a betegség kiváltó okát, ezek után indulhat a kezelés. Fontos, hogy szakorvoshoz forduljunk

EKCÉMA  A legtöbb információt a pollenallergiáról hallhatunk, pedig igen gyakori a bőr allergiás betegsége is, mint például a csalánkiütés és az ekcéma.

Életkor szempontjából azonban az atópiás dermatitis - közismertebb nevén gyermekkori ekcéma - jelentkezik leghamarabb, már csecsemőkorban kialakul. Leggyakoribb a hajlatokban, az arcon és a nyakon, ahol viszkető, nedvedző vörös foltok jelennek meg. A vakarás következménye a hámhiány és pörkösödés, a hámlás, illetve a bakteriális felülfertőződés. Az ekcémás betegek valószínűleg genetikailag érzékenyebb bőrrel rendelkeznek, így a külső ingerekre a szokásosnál hevesebben reagálnak. A betegség krónikus lefolyású, ám az életkorral fokozatosan, jellemző módon a 3-5. életévben javul. Fontos a bőr nedvességtartalmának megőrzése, helyes ápolása, az ismert ételallergének kerülése, amelyek szintén fokozzák a tüneteket. Kontakt ekcéma esetén a bőr allergiás gyulladását a közvetlenül a bőrrel érintkező allergiát okozó anyag váltja ki: leggyakrabban króm, kobalt, nikkel, illatanyagok, formalin és az újabban divatba jött növényi anyagok (teafaolaj, levendula stb.). Az érintkezés helyén (például óraszíj) viszkető bőrpír, kis hólyagok, nedvedzés, majd hámlás alakul ki. Legjobb kezelése a megelőzés, az allergén elkerülése, ami azonban csak akkor megoldás, ha már ismert a tüneteket kiváltó ok. Ezt speciális bőrpróba segíthet azonosítani.

Mivel a jellegzetes bőrjelenségek kialakulásában lényegi szerepet játszik a vakaródzás, a kezelés fontos része annak megakadályozása. A kialakult bőrelváltozásokat helyileg, kenőcsökkel kezeljük, míg a viszketés és a vakaródzás csökkentésére szükség van antihisztamin-tartalmú gyógyszerekre is.

CSALÁNKIÜTÉS  Az urticaria, vagyis a csalánkiütés allergiás és nem allergiás okból is keletkezhet - mindkettő tünetei azonosak: az egész testen elszórt kisebb-nagyobb, összefolyó, karéjos, középen kifehéredő rózsaszín foltok jelennek meg. A viszketés nagyon erős. Súlyos esetben a szemhéj, ajak, nyelv, kézfej megduzzad, majd gégeödéma miatt fulladás, a keringés összeomlása (anafilaxiás shock) következhet be. E tünetek felléptekor azonnal orvoshoz kell fordulni! Az akut urticaria általában az allergén "támadása" után néhány perccel kezdődő, gyorsan megszűnő betegség.

A tünetek csak néhány alkalommal jelentkeznek és az esetek 90 százalékában maguktól el is múlnak. Gyógyszerek, gyümölcsök - leggyakrabban málna, eper, őszibarack - vagy más ételek, hal, tej, tojás, de ételfestékek, konzerválószerek, latexgumi és rovarcsípés is lehet a kiváltó okok között.

ELHÚZÓDÓ  A krónikus urticaria esetén hat hétnél hosszabb ideig tart a csalánkiütés. Leggyakrabban ezt is allergiás reakció okozza, bár az allergént a beteg gondos kikérdezése és vizsgálata ellenére sem sikerül mindig kimutatni. Leggyakrabban emésztési zavar, a gyulladt bélnyálkahártyán átjutó allergének következménye, ételfestékek és konzerválószerek is kiválthatják. Baktériumok és gombák fenntartotta gócfertőzések (krónikus mandula-, arcüreggyulladás) és bélférgesség következménye is lehet, ezért szükség lehet a bőrgyógyászon kívül egyéb szakorvos felkeresése is. A csalánkiütések körülbelül 20 százalélka nem allergiás eredetű, ilyenek például a fizikai hatásra létrejövő nyomási, hideg, meleg, napfény okozta urticariák. Ez utóbbi  az ózonréteg vékonyodásával összefüggő UV-B sugárzás erősödésével, más bőrbetegségekkel egyetemben - gyakoribbá vált.

Az allergiás csalánkiütés kezelése a kiváltó ok elkerüléséből, speciális diéta alkalmazásából és a tüneteket enyhítő antihisztamin tabletta adásából áll. A bőrbetegségek jelentős részében a viszketés a vezető tünet, melynek kiváltásáért elsősorban a hisztamin tehető felelőssé. Az antihisztaminok gátolják a hisztamin kötődését a tünetek kialakulásáért felelős receptorokhoz, így csökkentik, illetve megakadályozzák azok megjelenését. Az újabb generációs modern antihisztaminok már hatéves kortól alkalmazhatók, igen gyorsan hatnak, nem okoznak álmosságot, az autóvezetést sem befolyásolják.

Dr. Körmendy Miklós