Rohamos tempóban pusztulnak a korallzátonyok

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az elmúlt 70 évben a halászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt. A The Guardian szerint a pusztulás az Ausztráliánál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátonytól kezdve az Indiai-óceánban lévő Saya de Malha zátonyig mindenhol megfigyelhető. A folyamat pedig várhatóan tovább folytatódik, ahogy a bolygó egyre inkább melegszik.

A szakértők a következtetések levonásához 87 ország 3582 zátonyára vonatkozóan összesen több mint 14 ezer kutatást elemeztek.

A One Earth című tudományos lapban bemutatott tanulmány eredményei szerint a korallzátonyokon élő fajok változatossága több mint 60 százalékkal csökkent, a zátonyokkal borított területek összmérete pedig nagyjából megfeleződött.

A korallzátonyok alapvető élelemforrást is jelentenek világszerte több millió ember, főleg a szigeteken élő őslakos közösségek számára. A zátonyok körül élő halak jelentik ugyanis számukra az állati fehérjék elsődleges forrását.

A kutatók szerint a pusztulás miatt növekszik az élelmiszerstabilitás csökkenése miatti aggodalom is.

Bár az adathalmaz, amelyet a szakemberek a következtetések levonásához használtak, csak az 1957 és 2007 közötti időszakra vonatkozik, a tudósok biztosak abban, hogy a folyamat hasonlóan megy tovább a jövőben. Számítani lehet tehát arra, hogy globális szinten terjednek az úgynevezett korallfehéredések és a betegségek az élőhelyek megzavarása miatt.

A kutatást vezető Tyler Eddy, az Új-Fundlandi Memorial Egyetem tudósa elmondta, a korallok az első élőlények, amelyek valóban megtapasztalják a klímaváltozás hatásait. Emiatt a legnagyobb pusztulás az elmúlt években Pápua-Új-Guineában, Jamaica és Belize térségében történt.

Bizonyos területeken a fajok összetétele is megváltozott. Csökkent ugyanis a hőmérsékletre érzékeny fajok száma, dominánssá váltak viszont az ellenállóbb élőlények.

A karibi térségben a zátonyok kiterjedése évente mintegy negyedével csökken. 2017-ben a tengerfenéknek már csak mintegy 10 százalékán voltak élő korallok. John Bruno, az Észak-Karolinai Egyetem tengerbiológusa, a kutatás társszerzője szerint az elmúlt években ráadásul a térségben tomboló hurrikánok és új betegségek is pusztítottak.

Borítóképünk illusztráció