Egymást is felfalják az egyre nagyobbra növő farkaspókok

Az egyre inkább melegedő évközi periódusok miatt a farkaspókok minden eddiginél nagyobbra nőnek és többet szaporodnak. Bár ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a jövőben több ilyen pókkal fogunk találkozni. Egy új tanulmány szerint ahogy a világ melegszik, ezek a vad ízeltlábúak elkezdik egymást felfalni, ami korlátozott hatással lehet populációjuk méretére.

A farkaspókfélék egyes fajai természetes üregekben laknak, mások pedig életüket vándorlással töltik. A többi pókkal ellentétben a farkaspók látása igen jó és áldozatukat üldözve fogják el. A St. Louis-i Washingtoni Egyetem kutatói stabil izotóp analízissel elemezték a vadon élő különféle pókok táplálkozását. A farkaspókféléknél azt találták, hogy

miközben a nőstény egyedek egyre nagyobbra nőnek, úgy csökken a fiatalabb példányok populációja az adott területen.

Megfigyelték, hogy a nagyobb pókok a többitől eltérő módon táplálkoztak és egyfajta „morbid étrend eltolódás„ következett be náluk: elkezdték egymást fogyasztani.

Noha a kannibalizmus talán nem a legjobb választás, de a terepi vizsgálataink és a kísérleti adataink arra engednek következtetni, hogy amikor növekszik az állomány, a kisebb fajtársaik gyakrabban válnak az étrendjük részévé – magyarázta Amanda Koltz, az egyetem globális változásokat vizsgáló ökológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. ”Valószínűleg a pókok között fokozott verseny folyik a korlátozottan hozzáférhető erőforrásokért.„

Ha a nőstény pókok több utódot nevelnek, az nagyobb versenyt jelent a fiatalok között. A Journal of Animal Ecology tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint ez a jelenség a „vad kannibalizmus” magasabb arányát válthatja ki.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy ez szabályozhatja a farkaspókok populációját a változó világban.

A szakemberek azonban attól tartanak, hogy a farkaspók populációk ilyen irányú változásai lépcsőzetes hatást gyakorolhatnak az ökoszisztémára, csökkentik a zsákmányszerzést, befolyásolhatják a legfontosabb természetes folyamatokat, például a rothadást és a tápanyagok körforgását, illetve a szén-dioxid kibocsátást.

Rámutatnak: további vizsgálatokra lesz szükség annak feltárására, hogy a test mérete és a szaporodási arány hosszú távon hogyan befolyásolja a pókok viselkedését és életkörülményeit.