Tele a Naprendszer magyar kisbolygókkal

Becslések szerint kétszázmilliárd csillag van körülöttünk. Egy-egy új csillag felfedezése nem számít akkora szenzációnak már a tudósok körében sem, elméletben ugyanis érdektelen, hogy egy vagy több van-e belőlük – mondta a Borsnak Szűcs László, a Kecskeméti Planetárium munkatársa. A szakember kifejtette, hogy az életünkbe kerülhet, ha nem figyelünk ezekre. Amikor egy új, addig el nem nevezett csillag „csinál valamit”, például megváltozik a fénye vagy erős rádióforrássá válik, kap egy elnevezést, ami a helyére, a fizikai jellemzőjére utal, így kerül be a ka­taló­gusokba. A galaxisoknál és ködöknél ugyanez az eljárás.

Két éjszaka kell

Az elmúlt öt évben 63 kisbolygó kapott magyar nevet, közülük már csupán három magyar hí­resség él: Csányi Vilmos biológus, Portisch Lajos sakkozó és dr. Vizi E. Szilveszter orvos.

A felfedezések jelentős része Sárneczky Krisztiánhoz, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársához kötődik.

A folyamat elindításához legalább két éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, ekkor kaphat ideiglenes jelölést, egy a felfedezés évszámából, valamint betűk és számok kombinációjából álló kódot – mutatott rá Szűcs László. Mint mondta, ha valamikor találnak a mienknél korábbi megfigyelést az archívumokban, el is veszíthetjük az égitest felfedezésének jogát. Ha két különböző évben is megfigyelték ugyanazt a kis csillagot, és már a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut, szinte biztosan mi leszünk a felfedezői. Ezután a Nemzetközi Csillagászati Unió illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámot ad a kisbolygónak. Az ekkor megadott felfedező tíz évig kizárólagos joggal bír ahhoz, hogy elnevezze az égitestet.

„Nem tudtam, hogy kisbolygót neveztek el rólam, meglepett a hírrel. Elég sokat csatangoltam a világban, ahogy a bolygók is, de ha jól hallottam a névsort, jó társaságba kerültem. Sőt Vizi E. Szilveszterrel itt, a bolygónkon is jó a kapcsolatom” – nyilatkozta a Borsnak Portisch Lajos sakkozó.

Nem ülnek a távcső előtt

Ezeket a rátalálásokat nem úgy kell elképzelni, hogy ül a csillagász a távcső előtt és kémleli az eget. Automata rendszerek pásztázzák az égboltot, felvételek készülnek, azokat számítógépes program hasonlítja össze korábbi felvételekkel és adatbázisokkal, s keresik az eltéréseket. Ha találnak egy kis pöttyöt, ami addig nem volt ott, akkor az vagy kisbolygó vagy üstökös, vagy csillag, vagy új galaxis – magyarázta a csillagász. Akkor lehet tudni, hogy kisbolygóról van szó, ha a több éjszakán keresztül lefotózott területen egy pont egy kicsit mindig arrébb kerül. Ez kirajzolja a pályáját, a térbeli mozgását. „Ha találtunk valamit, akkor az információt szétküldik, és többen is ellenőrzik, hogy az valóban ott van-e. Ha közel van a naphoz, akkor kisbolygó, ha távol, akkor üstökös” – tette hozzá a szakember.

Ha többen is észrevették azt a pontot, az annak pech, aki később osztotta meg a felfedezését, mert az elismerésben az elsődlegesség a fontos.

Nemegyszer kiderül, hogy valaki már korábban is látta a pontot, de nem foglalkozott vele, és most már csapkodhatja a homlokát.

Ezért kell látni őket

A kisbolygók felfedezése elemi érdekünk: a bolygók a nap körül keringenek, a holdak a bolygók körül, a kisbolygók pedig a naprendszeren belül egy meghatározott pályán, de „szabadon”. Fontos közösségi érdek megismerni a pályájukat, mert

ha egy Kecskemét méretű kődarab becsapódna a Földbe, az ka­tasztrófa lenne.

Ezekből több millió is lehet, de szerencsénkre elég nagy a tér. Nagyobb méretű kisbolygóból már kevesebb van, a kisebbek pedig a légkörben megsemmisülnek. „Ha ez nem lenne, pont úgy néznénk ki, mint a Hold. Azokat kell alapvetően számba vennünk, amelyek most vagy később veszélyeztethetik a bolygónkat. Ezeket a Föld súrolókat külön jelölik és folyamatosan követik, mert a pályájuk változhat, amikor elhaladnak egy bolygó mellett. Több százmillió kilométer távolságra is lehetnek tőlünk, úgyhogy egy Kecskemét méretű kődarabot meglátni, nem semmi kategória” – foglalta össze a Kecskeméti Planetárium munkatársa.

Nekik is van égitestük

Deák Ferenc

A haza bölcse 2001-ben kapott saját égitestet. Politikusokról ugyanis csak száz évvel a tevékenységük lezárulta után lehet kisbolygót elnevezni.

Munkácsy Mihály

A XIX. századi magyar festészet kiemelkedő alkotója a hétköznapi életet, nagy bibliai témákat dolgozott fel, 2003 óta viseli nevét bolygó.

Tokaj

Hazánk egyik legszebb borvidékéről, az aszú és a bikavér szülőföldjéről 2005-ben neveztek el kis csillagot.

Karády Katalin és Szeleczky Zita

Karády, a második világháború előtti időszak legismertebb filmszínésznője, egyedi, végzet asszonya karaktere igazi sztárrá emelte. 2003-ban lett kisbolygója, ahogy Szeleczky Zitának is, összesen 26 filmben játszott 1936 és 1944 között.

Keleti Ágnes

A tornász tíz olimpiai érem, köztük öt arany, 2005 óta pedig egy kisbolygó „birtokosa“. Keleti Ágnes 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot 1947–1956 között, amikor ő volt a olimpia legeredményesebb sportolója.

Vizi E. Szilveszter

Az orvos egyike azoknak, akik még ma is élnek a kisbolygók „keresztszülői” közül. A központi idegrendszer ingerületátvitelének kutatója 2002–2008 között az MTA elnöke volt, 2016-ban elnyerte Az év ismeretterjesztő tudósa kitüntetést.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock