Így menthetnénk meg a kipusztulástól a méheket

Stefanie Christmann a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyó ENSZ biodiverzitási konferencián fogja bemutatni új, gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy

a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel – fűszerekkel, takarmánynövényekkel – való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem a gazdagítja a biodiverzitást is.

Az ENSZ-konferencián már folyik a vita a méhek és az egyéb beporzókra vonatkozó új irányelvekről, amelyek között szerepel a rovarirtók használatának csökkentése, fokozatos kivezetése. Christmann tanulmánya szerint ezt meg lehet valósítani oly módon, hogy a gazdák ne szenvedjenek anyagi károsodást és terméskiesést.

A változás szükségessége nyilvánvaló: az élelmiszernövények több mint 80 százalékának szüksége van a beporzásra, ám az elmúlt években világszerte jelentős hanyatlásnak indultak a beporzópopulációk.

Németországban 75 százalékkal, Puerto Ricóban még nagyobb arányban csökkentek a populációk az elmúlt 25 évben. A kormányok külnöböző módon reagáltak erre, az Európai Unió tagállamaiban például betiltották a széles körben használt neonikotinoid hatóanyagú rovarölőket, míg Brazíliában, a világ egyik legnagyobb élelmiszerexportáló államában feloldották a rovarirtók használatát.

Christmann öt éven át tette próbára „alternatív beporzókkal való gazdálkodás” nevű gyakorlatát. Ennek lényege, hogy a termőföldeken minden negyedik művelt sávban virágzó növényeket neveltek. A beporzók megtelepedését pedig segítették például oly módon, hogy a földben fészkelő méheknek öreg fákat helyeztek el, vagy üreget vájtak a földbe. A közelben napraforgót is vetettek, egyfajta szélfogóként.

„Még a legszegényebb országban is meg lehet ezt valósítani. Nem kell hozzá semmilyen felszerelés, technológia, csak a vetőmagokba kell befektetni. Nagyon könnyű. Akár mobiltelefonon továbbított képekkel is be lehet mutatni, hogyan kell csinálni”

- idézte a kutatót a The Guardian brit napilap honlapja.

A tiszta monokulturális földekkel szemben ez a gyakorlat meglepő eredményeket hozott a gazdáknak, és növelte a térség biodiverzitását. A termőnövényeket jóval hatékonyabban porozták be a méhek, kevesebb volt a kártevő, és

mennyiségben és minőségben is növekedett a termés.

Négy különféle klímájú területen végezték el a próbát, és mindenhol növekedett a gazdák bevétele. A legnagyobb növekedést a félsivatagi területen érték el, ahol a tök terméshozama 561 százalékkal, a padlizsáné 364, a disznóbabé 177 százalékkal, a dinnyéé 56 százalékkal nőtt. A csapadékosabb térségekben a paradicsomtermés megduplázódott, a padlizsán 250 százalékkal nőtt. A hegyvidékeken a cukkinitermés háromszoros lett, a töké megduplázódott.

Beláthatatlan következmények

Felmérések szerint a méhek számának drasztikus csökkenéséért a viráglelőhelyek visszaszorulása, az erőteljesebb gazdálkodási módszerek, a klímaváltozás és a fokozott növényvédőszer-használat, végső soron tehát az ember felelős. Márpedig e rovarok eltűnésének beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen a méhek felelnek a világ élelmiszerkészletei mintegy harmadának beporzásáért. A Föld népességének 90 százalékát ellátó 100 különféle haszonnövény közül 70-et a méhek poroznak be.

Borítókép: Méh egy virágzó fehér mustáron (sinapis alba) a Zala megyei Pusztamagyaród határában 2018. október 19-én

MTI Fotó: Varga György