Különleges dolog derült ki az elefántokról

Az állatok ráncait vizsgálta egy kutatócsoport.

Fontos feladatot látnak el az elefántok ráncai: egy nemzetközi kutatócsoport szerint a látható ráncok alatt kis csatornák hálózata fut, amelyek a sár és víz tárolásában vesznek részt.

Eredményeikről a Nature Communications című szaklapban számoltak be a szakértők.

Az afrikai elefántokról (Loxodonta africana) ismert, hogy szívesen vesznek sár- és vízfürdőket, miközben ormányukkal fröcskölik magukat. Jókedvű unaloműzésnek tűnik, valójában azonban biológiai okok állnak a viselkedés hátterében. Az afrikai elefántok bőrében nincsenek izzadság- és faggyúmirigyek, amelyek sok más emlősnél a bőr nedvességéről és rugalmasságáról gondoskodnak.

Emellett a fürdőzéssel elkerülik a túlhevülést is a Szaharától délre élő állatok. Ráadásul a sárfürdők védelmet jelentenek a paraziták és a napsugárzás ellen is. A sár pedig jobban tapad az elefántok barázdált bőrén.

Az egymással összeköttetésben lévő, néhány milliméter széles, a látható ráncok alatt található hézagok segítségével az elefántok 5-10-szer több vizet tudnak raktározni, mint ha sima lenne bőrük felülete.

Michel Milinkovitch, a Genfi Egyetem evolúciógenetikusa és csapata azt vizsgálta, hogyan jön létre ez a sokféle segítséget nyújtó ránchálózat. Ehhez különböző forrásokból származó elefántbőrmintákat elemeztek, és arra az eredményre jutottak, hogy a barázdák a felhám (epidermis) úgynevezett fénylő rétegében (stratum lucidum) vannak.

Ez azért különleges, mert élettelen anyagokban gyakori a fizikai szakadási minta, biológiai rendszerekben azonban nagyon ritka.

A kutatók szerint az epidermis szakadása helyi hajlítási feszültség eredménye: az elefántbőr ugyanakkor túlzottan elszarusodott és pikkelyszerű, ráadásul milliméternyi kiemelkedésekből álló rácsszerkezeten növekszik.

Számítógépes modellekkel a kutatók kiszámították, hogy ennek a három paraméternek a kombinációja elegendő mechanikus hajlítási feszültség gerjesztéséhez, amely a bőr folyamatos vastagodásával szakadási csatornákat eredményez. Az elméletet alátámasztja, hogy az újszülött borjaknak még nincsenek ilyen csatornáik.