Fényűző római kori lakóházra bukkantak Róma alatt

A 300 négyzetméteres, 14 helyiségből álló domust 12 méterrel az utcaszint alatt találták. Francesco Prosperetti, a római műemlékvédelmi felügyelet vezetője szerint a mozaikkal és falfestménnyel gazdagon díszített, fürdővel rendelkező, padlófűtéses házban lakhatott a szomszédos kaszárnya parancsnoka Hadrianus császár idejében.

Rossella Rea, Róma régészeti főfelügyelője szerint kivételes leletről van szó, mert még soha korábban nem azonosítottak Rómában antik katonai barakkokat, és pláne nem ehhez kapcsolódó parancsnoki házat.

Mint az ásatás pénteki bejárásán az illetékesek a sajtónak elmondták, az egész struktúrát (domust) elbontják, hogy lehetővé tegyék az alagútfúrást, a metróépítés befejezése után azonban visszahelyezik oda, ahol volt, hogy „a világ legszebb metróállomását” hozzák létre.

A római hatóságok már a tavaly prezentált és valamikor az idén elkészülő, ugyancsak ókori leletekkel díszített San Giovanni-állomást is a világ legszebbjének nevezték.

Az Amba Aradam-állomás és környéke kezdettől régészeti kincseskamrának számít, tavaly júniusban például a pompejihez hasonló leleteket tártak fel, köztük egy, vélhetően tűz elől menekülő kutya csontvázát. Találtak két termet a császárkor közepéből, ezek elüszkösödött fa mennyezete és berendezése ugyancsak egy tűzvésznek köszönhetően maradt fenn. Fa csak kivételes környezeti vagy éghajlati feltételek közepette őrződik meg, vagy olyan rendkívüli események alkalmával, mint a pompeji és a herculeneumi vulkánkatasztrófa, és Rómában még soha korábban nem találtak fa mennyezetet az ókorból.

Egy ajtó előtt megtalálták az összekunkorodott csontvázát egy kutyának is, amely valószínűleg csapdába esett egy szobában a tűzvész idején. Előkerültek egy kisebb, még nem azonosított állat maradványai is, és feltártak egy szép fekete-fehér mozaikot. A (tavalyi) Amba Aradam-i leletet az teszi hasonlatossá a pompejihez, hogy a korabeli élet egy meghatározott pillanatát örökíti meg és teszi felidézhetővé – mondta annak idején Francesco Prosperetti.

Rómában részben a régészeti ásatásokkal magyarázzák a máris a világ legdrágább metróberuházásaként elhíresült C-vonal építésének elhúzódását. A C-metró építése 2007-ben kezdődött, a tervezett harmincból eddig 21 állomást adtak át, a költségek az előirányzott 3 milliárd euróról mostanáig 4,5 milliárd euróra (1418 milliárd forint) emelkedtek.

Rossella Rea szerint a gigaprojekt áldás régészeti szempontból, mert a metróépítéshez a szokásosnál sokkal mélyebbre ásnak le, és olyan leletek kerülnek elő, amelyek máskülönben talán örökre rejtve maradnának.

A Forum Romanumig (Colosseumig) vezető három metróállomás átadását 2021-re ígérik.