2022.07.12. 09:46
Íme, az univerzum eddigi legrészletesebb képe
A hatalmas univerzumnak a felvételen látható szelete egy olyan égboltfoltot fed le, amely körülbelül akkora, mint egy homokszem, amelyet valaki a földön karnyújtásnyira tart. Így mutat be több ezer galaxist az univerzum egyetlen aprócska szeletén.
Az űrtávcső az eddigi legmélyebb infravörös képet nyújtja az Univerzumról. A képet tegnap Joe Biden amerikai elnök mutatta egy Fehér Házi rendezvényen.
Joe Biden történelminek nevezte a pillanatot, amely „új ablakot nyit univerzumunk történetére”.
„Még felfogni is nehéz. Döbbenetes. Történelmi pillanat a tudomány és a technológia, Amerika és az egész emberiség számára” – mondta Biden.
Bill Nelson, a NASA egyik vezetője szerint a kép megmutatja, ahogy a galaxisok fénye más galaxisok körül kanyarogva évmilliárdokat utazik, míg a teleszkópot el nem éri.
„Több mint 13 milliárd évre tekintünk most vissza” – mondta. Hozzátette, hogy az űrügynökség további, később megjelenő felvételei még korábbra, nagyjából 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, közel az univerzum becsült kezdőpontjához.
„Szinte a kezdetekig visszamegyünk” – magyarázta.
Az űrtávcső első mélymezőjeként (deep field) látható kép a SMACS 0723 galaxishalmazról készült, s eddig nem látott részletekben bővelkedik.
Több ezer galaxis – köztük az infravörösben valaha megfigyelt leghalványabb objektumok – jelentek meg először a Webb látómezejében.
A Webb infravörös kamerája (NIRCam) által készített mélymező a különböző hullámhosszúságú felvételekből összesen 12,5 órán át készült. Ezzel olyan mélységeket értek el infravörös hullámhosszon, amelyek meghaladják a Hubble Űrteleszkóp legmélyebb mezőit, amelyek elkészítéséhez hetekre volt szükség.
A SMACS 0723 galaxishalmaz úgy látható a képen, ahogyan 4,6 milliárd évvel ezelőtt megjelent.
A galaxishalmaznak az együttes tömege gravitációs lencseként működik, felnagyítva a mögötte lévő, sokkal távolabbi galaxisokat. A Webb NIRCam éles fókuszba helyezte ezeket a távoli galaxisokat, amelyek olyan apró, halvány struktúrákat tartalmaznak, amelyeket eddig még soha nem láttunk, beleértve a csillaghalmazokat és a diffúz vonásokat.
A kutatók hamarosan többet fognak megtudni a galaxisok tömegéről, koráról, történetéről és összetételéről, mivel a Webb az univerzum legkorábbi galaxisait keresi.
Szakértők szerint a három évtizede készülő és tavaly elindított teleszkóp forradalmasíthatja a kozmoszról alkotott ismereteinket azáltal, hogy részletes infravörös képeket készít az univerzumról.
A tízmilliárd dolláros teleszkóp képes bepillantani az exobolygók légkörébe és megfigyelni az univerzum néhány legrégebbi galaxisát, mivel lencsék, szűrők és prizmák rendszerét használja az emberi szem számára láthatatlan infravörös spektrum jeleinek észlelésére.
„A Webb képes az időben visszafelé látni közvetlenül az ősrobbanás után, olyan messzi galaxisokat keresve, hogy a fénynek sok milliárd évbe telt, amíg a galaxisokból eljutott hozzánk. A Webb nagyobb, mint a Hubble, így távolabbi, halványabb galaxisokat is láthat” – mondta Jonathan Gardner, a NASA kutatója egy sajtótájékoztatón.
Az Európai Űrügynökséggel közösen indított teleszkópot az 1990-es évek közepe óta fejlesztik, végül decemberben juttatták fel az űrbe. Jelenleg nagyjából egymillió kilométerre van a Földtől, s az ősi galaxisok kutatását végzi.
Ez a kép a teleszkóp első színes felvételei közé tartozik. A teljes képsorozatot ma, július 12-én teszik közzé a NASA élő televíziós közvetítésén.
Borítóképünkön a James Web felvétele (NASA)