Babos Anita és Ocztos István alkotásaiból nyílt kiállítás

Kettős kitárulkozás - Kiállítás Devecserben a kultúra napján

2011. január 24., 12:59 szerző: Tóth B. Zsuzsa
Devecser - Babos Anita kézműves és Ocztos István képzőművész, grafikus együttes kiállítása nyílt a Magyar Kultúra Napja alkalmából pénteken a Kastélygalériában.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']:
G->reklam_mentes: 0
Az ÉNképpen című tárlatot Biróné Bognár Ágnes nyitotta meg méltatva az alkotókat és a természetet. Beszédében emlékezett a katasztrófára, de leszögezte, hogy akik elmentek a megnyitóra, azt üzenik, hogy élni akarnak, továbblépni, folytatni az utat. 

- Mert része vagyunk az életnek. Alkotunk, újjáépítünk, új nemzedéket nevelünk ebben a világban. Mert része vagyunk a természetnek. Annak, ami sokunknak fákat, állatokat, patakot, tomboló viharokat, felhőket, virágokat jelent. Barátom, Babos Anita, aki társkiállítója másik neves vendégművészünknek Ocztos Istvánnak, vallja és cselekszi: a természet úgy szép, ahogy van, nem akarja megváltoztatni. Az abból áradó energiát használja fel arra, hogy életét jobbá tegye - mondta Biróné. Leszögezte továbbá, hogy egy kiállítás mindig kitárulkozás.

Ilyenkor meztelenre vetkőzik annak a lénye, aki megmutatja érzelmeit alkotásain keresztül. Babos Anita a gyermekkori fotószakkörből, bábszakkörből, a kézművességből, a textilességből merít ma is. Abban leli örömét, ha másoknak adhat.
 
- Ősi anyagokkal dolgozik, a csuhé, a szalma, a gyékény mind engedelmesen hajlik ujjai között, álmaiból újjászőve a textilanyagok ismét megszületnek, hogy másként töltsék be életünket. Velük üzen az ember, a művész, a felnőttben rejtőzködő gyermek, és üzen a világ, amiben benne élünk. Kiállításának súlypontja három részre bontható: csuhéból készült alkotások és fotók mellett textil tárgyakat mutat be - mondta Biróné Bognár Ágnes.


Babos Anita kézműves (balról) és Ocztos István képzőművész együttes kiállítását Biróné Bognár Ágnes nyitotta meg Devecserben (Fotó: Tóth B. Zsuzsa)

Ocztos Istvánról közölte, művészi kreativitásának repertoárjában megtalálhatóak a grafikai tervek is. Ő az, aki a devecseri gyermekekből a tragédiát rajzolással szabadította ki. Hiszen vallja, hogy a rajzolás, festés, színezés a gyermeki lélek kifejező eszköze, mely minden igazságra fényt derít, a gátlásokat, bezárt rossz élményeket, mint palackból kiszabadított szellemet vetíti ki a papírra, s amely ezek után kevésbé nyomorgatja gyógyulni vágyó lelküket.

Szombathy Bálint művész, művészettörténész szerint Ocztos rendíthetetlen optimizmusa belső erőt sugároz, létformáló ősi emberi ösztönöket idéz. Csizmadia Alexa művészettörténész pedig úgy vélekedik, hogy István merészen individuális rajzai nemcsak a szürrealisták kedvelt munkamódszerét tükrözik, de egy gyermek romlatlan világszemléletét is magukban hordozzák. A megnyitón Szabó Aladárné és a zeneiskola növendékei közreműködtek.





Ocztos Istvánnak, az építész, díszlettervező, képzőművész alkotónak első mestere édesapja volt. Tevékeny ember, munkásságát egyéni és csoportos kiállítások egész sora fémjelzi. Készített díszletterveket zenekari és színházi előadásokhoz. Találkozhatunk építészeti terveivel, melyek között egyaránt otthonosan mozog a belső építészet és az épület átalakítások terén is.



Tóth B. Zsuzsa

2011. január 24., 12:59 szerző: Tóth B. Zsuzsa